Az ügyészség vizsgálja a horvát megkeresést Hernádi Zsolt ügyében
Az MTI azért kereste meg a magyar ügyészséget, mert zágrábi lapértesülések szerint szeptember 25-ére beidézték kihallgatásra Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját. A korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség az MTI-nek egyelőre nem erősítette meg ezt az információt.
Az ügyészség korábban azt közölte, hogy az úgynevezett Mol-INA-ügyben a horvát ügyészség 2011. júniusi jogsegélykérelmében a Mol Nyrt. igazgatósági elnökének gyanúsítottkénti kihallgatását kezdeményezte a magyar ügyészségnél. Arra hivatkoztak, hogy két ciprusi bejegyzésű gazdasági társaság 2009 júniusában - egy svájci bejegyzésű társasággal kötött tanácsadói szerződéseik útján - tízmillió euró vesztegetési pénzt fizetett Ivo Sanadernek, hogy a Mol meghatározó befolyást szerezzen a Mol-INA vállalat irányításában.
A Legfőbb Ügyészség 2011 júliusában arról tájékoztatta a horvát ügyészséget, hogy a jogsegélykérelemben foglaltakat a magyar ügyészségnek nem áll módjában teljesíteni, mivel az a Magyar Köztársaság biztonságát veszélyeztetné. Egyúttal feljelentésként értékelték a jogsegélykérelmet, és a Központi Nyomozó Főügyészség nyomozást rendelt el nemzetközi kapcsolatban kötelességszegésre irányuló vesztegetés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozás során 2012 januárjában megállapították, hogy a Mol Nyrt. érdekkörében nem valósult meg a horvát ügyészség által felvetett bűncselekmény.
A főügyészség a nyomozása során arra jutott, hogy az ügyben szereplő, az állítólagos vesztegetési pénzt átadó két ciprusi bejegyzésű cég sem közvetlenül, sem közvetve nem tartozik a Mol érdekeltségébe. Mindkét cég egy orosz nagybefektető tényleges érdekeltségébe tartozik. A Mol a két ciprusi cég közül a Ceroma Holdings Ltd.-vel nem állt üzleti kapcsolatban, míg a Hangarn Oil Products Trading Ltd.-től évek óta vásárol gázolajat - állapította meg akkor a nyomozás.
Az ügyészség adatai szerint az említett ciprusi cégek 2009 júniusában valóban tanácsadói szerződéseket kötöttek - összesen tízmillió euró értékben - egy horvát nagybefektető érdekeltségébe tartozó svájci gazdasági társasággal, a Xenoplast&Shipping AG-vel, de ezek a szerződések nem a kötődnek sem a Molhoz, sem a vezetőihez vagy képviselőihez.
Az ügyészség megállapította, hogy - a jogsegélykérelemben foglaltakkal szemben - a Mol érdekében és vezetői részéről bűncselekmény nem valósult meg, ezért a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntették. Felhívták azonban a figyelmet, mindez nem zárja ki, hogy a szóban forgó pénzeszközöket esetleg mások, más célok érdekében bűncselekmény elkövetésére használták.
Horvátország európai uniós csatlakozása után a korrupció és a szervezett bűnözés elleni fellépést irányító horvát ügyészség (USKOK) arról adott hírt, hogy a csatlakozás - a tagországok között a büntetőügyekben megvalósuló igazságügyi együttműködés - új feltételeket teremtett ahhoz, hogy biztosítsák Hernádi Zsolt megjelenését a vizsgálati eljárásban. Erre hivatkozva kérték nemzetközi jogsegély keretében, hogy nyújtsák át az első kihallgatásra szóló idézést a gyanúsítottnak. Közölték azt is, július 4-én döntöttek arról, hogy folytatják a tavaly decemberben leállított nyomozást Hernádi Zsolt ellen.
A zágrábi megyei bíróság tavaly novemberben első fokon háborús nyerészkedés, hivatali visszaélés és vesztegetés miatt tíz év börtönre ítélte Ivo Sanader volt kormányfőt. Az egyik vádpont szerint Sanader a magyar Mol olajipari társaságtól tízmillió euró kenőpénzt kapott, hogy ennek fejében a Mol irányítói jogokat szerezzen az INA felett. Ivan Turudic bíró az ítélet indoklásában egyebek között azt állította, hogy a horvát kormány és a Mol által kötött megállapodások károsak Horvátország szempontjából. A Mol visszautasította a Sanader-ítéletben elhangzottakat, és közölte, soha nem korrumpált egyetlen politikust sem, és nem adott pénzt azért, hogy megszerezze az INA irányítási jogait. (MTI)
