Az uniós polgárok ötöde nem használt még internetet
Manapság, amikor az Európai Bizottság minden erővel igyekszik megvalósítani „behálózott kontinens” tervezetét és arra törekednek, hogy az unió határain belül minden háztartásban szélessávú netkapcsolat legyen néhány éven belül, igencsak megdöbbentő, hogy a 28 tagország lakosságának 21 -, a magyar állampolgárok 24 százaléka valójában még sohasem internetezett. Magyarországon ebben valószínűleg komoly szerepe van az internet borsos árának is.
Ahol van net, ott használják is
Azok között ugyanakkor, akik már igen, jelentős többségben (62 százalék) vannak azok, akik napi rendszerességgel használják a netet. A tagországok legtöbb lakója számára az internetezés már gyakorlatilag rutintevékenységgé vált.
A tagállamok között ugyanakkor nagyon jelentős különbségek mutatkoznak meg a penetráció arányát tekintve. A legnagyobb arányban Hollandia (95 százalék), Luxemburg (94 százalék), valamint Dánia és Svédország (93 százalék) lakosai férnek hozzá a hálózathoz. Megfigyelhető, hogy európai összehasonlításban ezekben az országokban a legolcsóbbak az internet előfizetések, gyakorlatilag csak a legelszigeteltebbeknek nincsen internetük, vagy azoknak, akik direkt nem akarnak hozzáférést. Jellemző, hogy a magas penetrációjú országokban a naponta netezők aránya is igen magas, 80 százalék feletti.
A skála túlsó végén Bulgária (54 százalék), Görögország (56 százalék) és Románia (58 százalék) található, ezekben az államokban még igen sok munka lesz a behálózással a következő években. Ha a nyugati országok szintjére akarják emelni a penetrációt, jelentős infrastrukturális beruházásokba kell majd belevágniuk.
A magyarok főleg az adót intézik online
Hazánk nem szégyenkezhet, az erős középmezőnybe tartozunk ugyanis 71 százalékos penetrációval és szélessáv-hozzáféréssel, illetve 62 százaléknyi naponta netező felhasználóval. Érdekes, hogy míg Szlovákiában többen férnek hozzá az internethez (78 százalék), az ezt rendszeresen használók aránya némileg kisebb (61 százalék).
A további adatokból az is kiderül, hogy Magyarországon több mint az emberek harmada (37 százalék) használta már valamilyen formában az elektronikus ügyintézést. Ebben a tekintetben a szlovákok jelentősen jobbak nálunk (52 százalék), román szomszédaink ugyanakkor nagyon messze lemaradtak, mindössze 5 százalékkal. A magyarok egyébként elsősorban adóügyintézést végeznek a neten keresztül, ötödünk adatigénylést, személyes dokumentumokkal kapcsolatos tevékenységeket is, míg a felsőoktatásba online jelentkezők aránya még csak 8 százalék - jelentette az internetet.hu.
