Bírálja a magyar kormányt a HRW

A HRW a honlapján pénteken megjelent, londoni keltezésű jelentésében úgy fogalmazott, hogy "a bírói függetlenség és a sajtószabadság érvényesülésének akadályozásával a magyar kormány megsérti nemzetközi kötelezettségeit és veszélybe sodorja az emberi jogokat. A kormány nem támasztotta alá hiteles indoklással az emberi jogok védelmét, a jogállamiságot és a demokráciát biztosító alapvető intézmények működését aláásó rengeteg regresszív jogi intézkedést."

Benjamin Ward, a HRW európai és közép-ázsiai ügyekben illetékes igazgatóhelyettese kijelentette, hogy Magyarország, a demokrácia és a jogok védelmét szolgáló rendszerén végrehajtott változtatások miatt, jelenleg nem felelne meg az EU-csatlakozási követelményeknek. "A helyzet határozott választ követel mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok részéről" - fogalmazott.

A HRW szerint az Európai Bizottságnak el kellene indítania a kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, az Egyesült Államoknak pedig meg kellene vizsgálnia, hogy a Magyarországon végrehajtott alapvető változtatások nem sértik-e a NATO-tagságból adódó kötelezettségeit. A NATO megköveteli tagjaitól, hogy működő demokratikus politikai rendszerrel rendelkezzenek, valamint tartsák tiszteletben az olyan közös értékeket, mint az egyéni szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság - mutatott rá a jogvédő szervezet.

A HRW emlékeztetett arra, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett új alkotmány és más, tavaly elfogadott törvények lehetővé teszik a kétharmados parlamenti többséggel rendelkező kormányzó pártnak, a Fidesznek, hogy önkényesen beavatkozzon a bírósági rendszer és a média tevékenységébe, megsértve az emberi jogokat. A nemzetközi szervezetnek úgy tűnik, hogy a választókerületek megváltoztatásának az az egyedüli célja, hogy biztosítsa a kormánypárt folyamatos parlamenti többségét.

A HRW szerint a jogrendszernek az új alkotmányból eredő változtatásai és más új törvények alapjaiban ássák alá a bírói függetlenséget, valamint gyakorlatilag semlegesítik az Alkotmánybíróságot. A jogvédő szervezet ugyancsak aggasztónak tartja a média helyzetét, azt hangoztatva, hogy a tavaly januárban felállított Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nagy összegű bírságot vethet ki, vagy be is zárathatja a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét nem teljesítő sajtóorgánumokat.

Megemlítette, hogy "egy független beszélgetős rádiócsatorna, a Klubrádió" decemberben elveszítette frekvenciáját, valamint a közmédia számos újságíróját elbocsátották gazdaságossági okra hivatkozva, "de bizonyos esetekben úgy tűnik, hogy az elbocsátásoknak közük van a szerkesztői ügyekbe való kormányzati beavatkozás elleni tiltakozásokhoz". (MTI)