Borbély László András: fokozatosan le kell építeni a devizaadósságot
A devizaadósság fokozatos csökkentése úgy érhető el, hogy a lejáró devizaadósságot alapvetően devizából, a lejáró forintadósságot pedig forintból újítják meg, és a költségvetési hiányt is forintból finanszírozzák. Egy ilyen stratégiával 1997 és 2004 között 40-ről 25 százalékra sikerült levinni a devizaadósság részarányát, vagyis ez jó stratégia, de időbe kerül - tette hozzá. Az ÁKK általános vezérigazgató-helyettese szerint stabilabbá teszi a refinanszírozást a belföldi befektetők súlyának növelése; a lakosságnak mindig is fontos szerepe volt az állampapírok értékesítésében.
Borbély László András szólt arról is, hogy szeretnék bővíteni az állampapír-értékesítési hálózatot és új termékeket bevezetni. Kiemelte: 2011 végén 60 milliárd forint volt a kamatozó kincstárjegy állomány, ez jelenleg 960 milliárd forint felett van, vagyis alig két év alatt megtízszereződött az állomány. Úgy vélte, ha sikerül a belföldiek szerepét tovább javítani, az stabilabbá teszi a refinanszírozást. Kovács Árpád, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Költségvetési Tanács elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy javítani kell Magyarország versenyképességét, mert bár az ország versenyképességi helyzete jelentős romlás után most stagnál, középtávon a potenciális szint alatt maradhat a gazdasági növekedés.
Kifejtette: a gazdasági növekedésben Magyarország régiós összevetésben továbbra is sereghajtó néhány strukturális probléma miatt, és ez nem maradhat így, mert az adottságok alapján 4 százalék körüli potenciális növekedés rajzolódik ki középtávon, ugyanakkor a kormány előrejelzéseiben is ennél alacsonyabb átlagos növekedési várakozás szerepel a következő évekre. A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta ugyanakkor: a beruházási kilátások nem romlottak az utóbbi években, a forint árfolyama stabil, csökkentek a finanszírozási költségek, de a tőkekivonás területén van még tennivaló.
Hozzáfűzte: a válság óta nagyjából azonos szinten van a magyar versenyképességi szint, javulását a gazdasági irányítási mechanizmus 2013 közepéig húzodó nagymértékű átalakítása ugyan nem segítette, de az új szerkezet 2014-től már kedvezően hathat a versenyképességre. Kovács Árpád kitért arra is, hogy az adósság szerény mértékben csökkent, ezt a tendenciát tovább kell vinni, bár a gyors leépítés esélye nagyon kicsi. Simák Pál, az MKB Bank Zrt. elnök-vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta: a csökkenő kamatkörnyezetnek kedvező hatása van a vállalati hitelezés felfutására, és "átmozgás" van a betétekből az állampapírok, befektetési alapok és kötvények irányába, ami a bankrendszernek új szolgáltatási lehetőségeket nyújt.
Elmondta: az utóbbi években elkönyvelt veszteségeket a bankok költségcsökkentéssel kompenzálták: körülbelül 500 millió euróval, 25 százalékkal csökkentették költségeiket, ami csak a kieső bevételeket pótolta, de sem a megemelkedett céltartalékolási igényeket, sem az egyéb terheket - például a bankadót nem fedezte. A költségalkalmazkodás ugyanakkor azzal az előnnyel jár, hogy erősíti az innovációt a bankoknál - fűzte hozzá Simák Pál.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjáról (nhp) szólva elmondta, hogy annak köszönhetően hitelezési aktvitást látnak, bár a továbbadott hitel alacsony kamata, valamint hogy nem minden ügyfél felel meg a folyósítás feltételeinek kissé korlátozza az előnyöket. Az elnök-vezérigazgató szerint az nhp második szakaszában visszafogottabb lehet a vállalkozási aktivitás a hosszabb rendelkezésre álló idő miatti kivárás okán, de arra számít, hogy jelentős részt hiteleznek ki a rendelkezésre álló forrásból.
A jövőben kihívást jelent lakossági devizahitelek problémájának megoldása, amelynek eredményeképpen reményei szerint visszaszorul a nemteljesítő hitelállomány. Megjegyezte: egyre több olyan ügyfelük van, aki nem azért nem fizet, mert nem tud, hanem mert nem akar, és "egy ördögi körbe kezdünk belefutni", romlik a bank a portfóliója. Hozzáfűzte: bízik abban, hogy december 16-án a Kúria döntése után viszonylag gyorsan lezárul a kérdés, és mindenki kiszámíthatóan tud tervezni. Simák Pál szerint a magyar bankrendszer sok kihívással néz szembe, és várhatóan jelentős strukturális átalakítások lesznek a bankrendszerben, a jó stratégiát választó bankok azonban sikeresek tudnak maradni középtávon. (MTI)
