Csökkenhet az élelmiszerek áfakulcsa
A fideszes parlamenti képviselő a tanácskozáson tartott előadásában rámutatott: konkrétan meg kell határozni azt, hogy mi számít magyar terméknek a jövőben az élelmiszerpiacon. Font Sándor jelezte: a szabályozás szigorú lesz, a magyar élelmiszereknek Magyarországon kell készülniük, várhatóan legalább 95 százalék magyar alapanyag felhasználásával. További intézkedéseket is kilátásba helyezett, példaként említette, hogy az élelmiszerek jelenlegi magas áfakulcsának csökkentése elkerülhetetlennek tűnik, továbbá fenn kívánják tartani Magyarország GMO-mentességét.
A politikus elmondása szerint a kormány idei gazdasági intézkedései nyomán a jövő évi költségvetésben előreláthatólag 1.000-1.200 milliárd forint többletforrás keletkezik. Az intézkedések másik hozadéka, hogy Magyarország még az ősszel egy osztállyal feljebb kerülhet a minősítő intézetek adósbesorolásában. Az országgyűlési képviselő szerint elkerülhetetlen az élelmiszer-forgalmazás belső piaci szabályainak megváltoztatása. Jelenleg ugyanis az élelmiszeripari ágazatban jelentős az áfa nélküli adásvétel, amely nagy hasznot hoz az általános forgalmi adót be nem fizetőknek.
Font Sándor szerint vannak olyan alágazatok, ahol az áfa nélküli forgalmazás aránya eléri a 40 százalékot is. A belföldi piac átláthatósága érdekében fontosnak tartotta a másodlagos élelmiszerellenőrzési rendszer fenntartását is. Font Sándor jelezte, hogy az állattartók helyzetének javítása érdekében az agrárkormányzat intézkedéseket tervez annak támogatására, hogy az állati eredetű alapanyagok a feldolgozók rendelkezésére álljanak. Kijelentette azt is, hogy Magyarország fenn kívánja tartani a genetikailag módosított szervezetek (GMO)-tól való mentességét is.
A tiszta alapanyagokból készült termékek ugyanakkor magasabb önköltségűek, és ezt a piacokkal is el kell fogadtatni - húzta alá. A képviselő kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az agrárkamarai tagság alanyi jogú, tagjai lesznek várhatóan az élelmiszer-feldolgozók is. Hozzátette: a kettős tagság nem kizárható, ugyanakkor nincs napirenden egy általános magyar gazdasági kamara létrehozása. Az úgynevezett hamburgeradóval kapcsolatos felvetésre azt válaszolta, hogy ezt a kérdést még az illetékes minisztériumban vizsgálják.
A magyar élelmiszeripar teljesítménye a múlt évben tovább csökkent, ez 0,4 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest - közölte Folláth Györgyné, az ÉFOSZ ügyvezető igazgatója a küldöttközgyűlésen az MTI érdeklődésére. Jelezte: ez hasonló mértékű árbevétel-kieséssel járt. Jelenleg az élelmiszerágazat éves árbevétele mintegy 2.100 milliárd forint. A múlt évi eredményadatok ugyan még nem állnak rendelkezésre, de már ismert, hogy az alapvető ágazatok - például a hús, a tej - nem voltak nyereségesek. Az ügyvezető igazgató szólt arról, hogy előzetes számítások szerint az élelmiszer-feldolgozó cégek évente több mint négymilliárd forint tagdíjat fizetnének agrárkamarai tagságuk esetén.
Sérelmezte a környezetvédelmi termékdíj visszatérítésének megszüntetését, a népegészségügyi termékdíj - közismert nevén a hamburgeradó - bevezetése pedig szerinte rendkívüli módon megdrágítaná az élelmiszerek árát. Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy az idén is nehéz év elé néz az ágazat, mivel a feldolgozók "beszorultak" a magas alapanyagárak és az alacsony fizetőképes kereslet közé.
