Csurka István visszatér
Csurka István több évtizedes kihagyás után új drámával jelentkezett. A kétszeres József Attila-díjas író az MTI megkeresésére pénteken beszélt A hatodik koporsó című darabjáról, amely egy hetilap különszámában látott napvilágot.
A rövid, fantasztikus elemekkel építkező kétrészes színmű témáját Csurka István Sorskérdésünk sorsa című, évek óta készülő, folytatásokban megjelenő regényében már megfogalmazta. A dráma cselekménye szerint egy magyar feltalálók által készített eszköz, a hatodik koporsó segítségével a darab főszereplője, a Hatodik Koporsó Apródja az első világháborút lezáró, Párizs környéki békekötéseket előkészítő konferenciát idézi meg. A szerkezet segítségével az éppen a kialakítandó magyar határról döntő bizottság 1919. februári tárgyalásai elevenednek meg.
A megidéző és a megidézettek között párbeszéd is kialakul, amelybe az apród Kivégzett forradalmárnak nevezett nagyapja, egy '56-os hős is bekapcsolódik. Csurka István elmondta, hogy új színműve részben dokumentum-dráma. A szövegében elhangzó részek nem egy esetben azoknak a korabeli diplomáciai iratoknak a szinte szó szerinti másolata, amelyeket korábban magyarul is kiadtak. Mint megjegyezte, az akkori jegyzőkönyveket csak egy drámaíró szemével kellett elolvasni, hogy a téma megírható legyen.
Az új színmű címével a Nagy Imre 1989-es újratemetésekor használt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése során meggyilkolt magyar fiatalokat jelképező koporsóra utal vissza. A szerző kiemelte, hogy A hatodik koporsó nem egy alakja valós történelmi személy, a darab azonban nem egykori események színrevitele, hanem a Magyarország fölött egykor döntéseket hozók valamiféle szembesítése döntéseik következményeivel egy egyfajta utólagos irodalmi igazságtétel érdekében.
A hatodik koporsó üzenete szerint minden nemzetek között kirobbant viszály, ami az első világháború után történt - így az 1956-os magyar forradalom leverése is - a Párizs környéki konferenciák döntéseiben gyökerezik, amelyeket nem a világháborúban győztes nemzetek ítélete, hanem fölsőbb, pénzügyi körök minden háborúban üzletet látó szándéka határozott meg - mutatott rá Csurka István, aki szerint Trianonban tetőzött az a fajta történelemhamisítás, amely azóta is meghatározza a közgondolkodást. A szerző úgy gondolja, hogy szakemberek által ugyan megkérdőjelezhető a darab mondanivalója, de ő magát nem történelemtudósnak, hanem írónak tartja.
Csurka Istvánnak utoljára a nyolcvanas évek végén mutatták be új drámáját, a Megmaradni című darabot, amelyet hamar le is vettek a műsorról, s amely hasonló témát dolgozott fel, mint legújabb alkotása. Legutóbb a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház állította színre 2006-ban a Döglött aknák (1971) című darabját nagy sikerrel. Csurka István szerint minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. A hatodik koporsó ennek a próbatételnek is köszönheti elkészültét. Bemutatásra szóló ajánlatot még nem kapott, de tenni kíván azért, hogy új színművét - és minden, a magyar valóságot színre vivő, eleddig mellőzött darabot - színházban lehessen látni - hangsúlyozta Csurka István, aki szerint az ország életében a kultúrában elinduló változásokra is szükség van.
