Deficitcsökkentés, avagy megéri-e spórolni

 A fékek és emeltyűk nem működnek egyszerre, és a piac, a befektetők, a hitelezők ezt pontosan tudják. Az államháztartási hiányt egy pillanat alatt meg lehet növelni, az ösztönző kiadások és bevételcsökkentések eredménye azonban csak sokára jelentkezik a gazdasági növekedésben és annak nyomában költségvetési bevételekben.

A "lenni vagy nem lenni" kérdése viszont az, hogy a befektetők megvárják-e ezt? Görögország esete azt példázza, hogy a piacok nem szeretnek várni távoli, hipotetikus eredményekre, még akkor sem, ha egyébként hajlamosak némi türelemre, megértésre.

A befektetők aktuális teljesítményük alapján ítélik meg az országokat. Lehet a piacot bírálni, hogy "spekulál", de leszoktatni a befektetőt arról, hogy odafigyeljen a pénzére: nem lehet. Egy exportra, külföldi beruházásokra és folyamatos külföldi finanszírozásra utalt gazdaságnak - amilyen a magyar is - ez sorsdöntő. Görögország hitelbesorolása "BBB plusz" a Standard & Poor'snál és a Fitch Ratingsnél, egy főre jutó hazai összterméke (GDP) vásárlóerő-paritáson pedig 30.856 dollár volt tavaly a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.

Magyarország hitelbesorolása két fokozattal rosszabb, "BBB mínusz" a Standard & Poor'snál, és egy fokozattal gyengébb, "BBB" a Fitch Ratingsnél. Az IMF listája Magyarországon 18.548 dollárt jelez tavalyról egy főre jutó GDP gyanánt, szintén vásárlóerő-paritáson. Ha Magyarország GDP-növekedése évi 3-5 százalékra gyorsulna - körülbelül ez az inflációmentesen fenntartható, más néven potenciális ütem egy ilyen fejlettségű országban -, akkor kamatos kamattal számolva 10-17 év alatt érhetné el Görögország gazdasági teljesítőképességét, feltéve, hogy azalatt mind a népesség, mind Görögország teljesítőképessége változatlan marad.

A gazdasági növekedés hirtelen felkurblizásához szükséges deficit viszont most, azonnal keletkeznék. Görögország a többi euróövezeti országhoz hasonlóan deficitnövelésből fékezte a gazdaság visszaesését tavaly. Mivel azonban gazdasági teljesítőképessége kisebb a legfejlettebbekénél, nála ennek az átlagnál nagyobb deficit volt az ára.

Államháztartási hiánya a GDP 12,7 százalékára ugrott, és ezt a görög kormány utolsó, legszigorúbb fogadkozása szerint is csak 8,7 százalékra lehet visszaszorítani idén. Az euróövezeti országok államháztartási hiányainak átlaga is 6,9 százalékosnak ígérkezik idén az össz-GDP-hez képest, és 6,5 százalékosnak jövőre, az Európai Bizottság utolsó, fölfelé módosított előrejelzése szerint.

Ezért az euró most több mint 10 százalékkal kevesebbet ér, mint tavaly ősszel, mielőtt a görög botrány kiderült és a brüsszeli bizottság kiadta új előrejelzéseit. Magyarország, fordítva, a visszaesés kellős közepén fogott deficitcsökkentésbe, hogy megőrizhesse a világválság következményeit ellensúlyozó külföldi hitelfolyamot.

A hiány tavaly csak a GDP 3,9 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, és ha a pálya megmaradhat, akkor idén 3,8 százalékos, jövőre 2,8 százalékos lehet az államháztartási deficit, esetleg már a 3 százalékos EU-korlát alatt. A forint az utóbbi két hétben 265/euró alá erősödött. Nem csak Papandreu görög miniszterelnök jött Magyarországra tapasztalatot cserélni deficitcsökkentésről, hanem a befektetők is felfigyeltek.

Hiába jobb Görögország hitelosztályzata, hiába majdnem kétszer akkora a jövedelemtermelő képessége, a közvetlen, napi adósságtörlesztési képességének megítélése elkerülhetetlenül leértékelte a piacon, miközben Magyarország megítélése viszonylagosan javult. A 2020-ban lejáró magyar eurokötvény hozamfelára a hasonló futamidejű német szuverén adósság (Bund) fölött 1,73 százalékpont volt a múlt hét végén a piacon, az év végi 2,02 százalékpont helyett.

A tízéves görög államkötvények hozamfelára 3,32 százalékpont volt e héten. Olcsóbb lett hát a külföldi finanszírozás Magyarország számára. Pedig Görögország valutáját, az eurót mégiscsak óvja az euróövezeti átlag, a forintot azonban csak egyedül Magyarország piaci megítélése védi.

Tavaly március óta a forint 15 százalékkal erősödött az euróval szemben, miközben a gazdasági visszaesést az egész EU-ban egyedül megúszó Lengyelország valutája, a zloty is csak 17 százalékkal javult. Lengyelországnak ugyanis a tavalyi 7,2 százalék után idén 7,5 százalékos, jövőre még több, 7,6 százalékos államháztartási hiányt jósol a GDP-hez képest az Európai Bizottság.

A lengyel kormány konvergencia-programja is legföljebb 2012-re számít 3 százaléknál kisebb deficitre, majd csak abban az évben megteendő intézkedések révén. Az erősebb forint lehetővé teszi, hogy a Magyar Nemzeti Bank folytassa a kamatcsökkentést, ami segít a gazdaságnak.

"Az euróövezeti és a görögországi adósságprobléma taszítja, Közép- és Kelet-Európa pedig vonzza a befektetőket. "Haboznék azt mondani, hogy a térség menedékhely lett, mert nem akarom kísérteni a sorsot, de az biztos, hogy a deficitek és az adóssághalmok jelentősen kisebbek", idézte az egyik hírügynökség a londoni RBC Capital Markets vezető elemzőjét a napokban. Ez a kulcsa annak, hogy "megérjük-e" a dicsőséges felvirágzást, amely egyszer majd bizonyosan elkövetkezik.