EU-csúcs - Döntöttek a tagállamok, de miről is?

A vezetők - az előzetes várakozásoknak megfelelően - nem döntöttek a 2020-ig érvényes EU-stratégia egészéről, miután néhány ponton megosztottnak mutatkoztak az Európai Bizottság javaslatát illetően. Döntés született viszont a csúcstalálkozón a pénzügyi nehézségekkel küzdő Görögország támogatásáról, pontosabban az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy közös mechanizmusáról, amelyet Athén - vagy akár más bajba kerülő euróövezeti ország - szükség esetén igénybe vehet.

A magyar delegációt vezető Bajnai Gordon miniszterelnök az értekezlet után úgy értékelte, magyar szempontból a foglalkoztatási ráta növelésének terve a legfontosabb azon célkitűzések közül, amelyeket megfogalmaztak. Kiemelte: sikerült elfogadtatni a résztvevőkkel azt, hogy a fiatalok és az idősek mellett az alacsony képzettségűeket is kiemelt csoportként kezeljék a foglalkoztatottság növelését célzó erőfeszítések keretében.

A 20 és 64 év közötti korosztályon belül 75 százalékos foglalkoztatási arányt akar elérni az Európai Unió 2020-ra. Az uniós átlag jelenleg 69, a magyar mutató 62 százalék - közölte Bajnai Gordon. A következő uniós célkitűzés értelmében a kutatás-fejlesztésre fordított összegek arányát a bruttó nemzeti termék 3 százalékára kell emelni 2020-ig. Az uniós átlag most 1,9, a magyar mutató 1 százalék.

Az EU-vezetők megerősítették azokat az éghajlatvédelmi vállalásokat, miszerint 2020-ra 20 százalékkal kell csökkenteni a légkör felmelegedését okozó gázok kibocsátását, 20 százalékkal kell növelni az energiahatékonyságot, valamint 20 százalékra kell emelni a megújuló energiaforrások felhasználási arányát. A szén-dioxid kibocsátásának visszafogását illetően - mondta Bajnai - Magyarország már 38 százalékkal túlteljesítette a rá eső részt.

Két további célkitűzés hivatalos számszerűsítését az EU csak a későbbiekben, legkorábban júniusban tervezi. Az oktatás javításán belül az előkészítő dokumentumokban két konkrét terv fogalmazódott meg. Tíz százalékra kellene csökkenteni uniós szinten az idő előtti iskolaelhagyók arányát, ami EU-átlagban ma 15, Magyarországon 11 százalék. Emellett negyven százalékra kellene emelni a felsőfokú végzettséget szerzők arányát, ami EU-átlagban ma 31, Magyarországon 23 százalék.

A magyar miniszterelnök elmondta, hogy az uniós célkitűzések alapján októberig nemzeti célokat is ki kell dolgozniuk a tagállamoknak. José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnök közlése szerint azt kérték: a nemzeti célkitűzések egy részét már a következő csúcstalálkozóig, júniusig állapítsák meg a tagországok. Bajnai Gordon kiemelte: az EU-csúcs zárónyilatkozatában a Visegrádi Csoport országainak szorgalmazására hangsúlyt kapott a kohéziós, vagyis felzárkóztatási politika.

Az is lényeges magyar szempontból - tette hozzá -, hogy a csúcstalálkozó résztvevői megállapították: a mezőgazdaságnak fontos munkahelyteremtő szerepet kell betöltenie. A visegrádi országok azt is szükségesnek tartják, hogy jöjjön létre valóban egységes belső energiapiac Európában - mondta.

A Görögországgal kapcsolatos megállapodás szerint Athén a Nemzetközi Valutaalaptól, illetve kétoldalú alapon a többi euróövezeti országtól is hitelhez juthat, ha a piacokról átlagos feltételekkel már nem tud kölcsönözni. A kompromisszum szerint egyetlen tagállam számára sem kötelező Görögország segítése, de minden euróország jelezte, hogy szükség esetén részt vállal a hitelezésből.

A kompromisszum része az is, hogy még az idén döntenek az eurózónában érvényes pénzügyi fegyelem szigorításáról. Ennek az a célja, hogy a jövőben elkerüljék a göröghöz hasonló eseteket. Ezzel a témával kapcsolatban Bajnai Gordon úgy vélekedett, hogy jó kompromisszum született, amelynek létrejötte Magyarországnak is elemi érdeke volt. Hozzátette: Magyarország az átlagnál aktívabb is volt a megállapodás előmozdításában. Hangoztatta, hogy a magyar példa több szempontból is releváns a görögök vonatkozásában.

A mostani csúcstalálkozón Herman Van Rompuy, az Európai Unió elnöke bejelentette, hogy a korábban már betervezett júniusi, októberi és decemberi értekezlet mellett szeptemberben is Brüsszelbe várja a tagországok állam- és kormányfőit, valamint külügyminisztereit. A megbeszélés témája az lesz, hogyan lehet javítani az EU és legfontosabb nemzetközi partnereinek együttműködését fontos, az egész világot érintő kérdésekben.