Egy százalék alatt a brit infláció
A friss adatok alapján a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói infláció áprilisban 0,8 százalék volt az előző hónapban mért 1,5 százalék után. A havi összehasonlításban számolt áprilisi fogyasztói árindex 0,2 százalékkal csökkent.
A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.
Legutóbb Mark Carney, a Bank of England nemrégiben leköszönt előző kormányzója írta meg ezt a levelet Philip Hammond akkori pénzügyminiszternek a 2017. novemberi inflációs adatok ismertté válása után, mivel akkor 3,1 százalékra gyorsult a tizenkét havi brit infláció.
Most Andrew Bailey, a jelenlegi jegybanki kormányzó ellenkező irányú inflációs folyamat miatt küld levelet Rishi Sunak pénzügyminiszternek a négy éve nem tapasztalt mélységű éves inflációs szint okairól.
Melyik országnak mi a hivatalos pénzneme? ITT megnézheted!
A statisztikai hivatal szerdai ismertetése szerint a fő okok között szerepel, hogy a Covid-19 járvány miatt az év eleje óta 70 százalékkal zuhant a nyersolaj globális kereslete, és ennek következtében 21 évi mélypontra esett a világpiaci olajár.
Az ONS adatai szerint a benzin literenkénti kiskereskedelmi ára áprilisban átlagosan 10,4 pennyvel (41 forinttal) volt alacsonyabb Nagy-Britanniában, mint márciusban, a dízelüzemanyag literje egyetlen hónap alatt 7,8 pennyvel (31 forinttal) lett olcsóbb.
A statisztikai hivatal hangsúlyozza, hogy a literenkénti benzinár áprilisban mért 10,4 pennys esése a legnagyobb havi árcsökkenés volt ebben a termékkategóriában azóta, hogy a jelenlegi szabványok által gyártott, ultraalacsony kéntartalmú ólommentes benzin nagy-britanniai forgalmazása 1990-ben megkezdődött.
Londoni pénzügyi elemzők szerint ugyanakkor a brit gazdaság élénkítését célzó hatalmas költségvetési és monetáris likviditáspótló programok várhatóan jelentősen felgyorsítják majd az inflációs ütemet.
Az egyik tekintélyes londoni makrogazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) az új inflációs adatok szerdai ismertetése után összeállított előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a korlátozott reálgazdasági kapacitások, az egyéb, összetett kínálati oldali folyamatok és az ösztönző programok együttes hatásaként az éves fogyasztói árindex már az idei harmadik negyedévtől emelkedni kezd, 2021 első negyedévében 3,2 százalékon tetőzik és utána is 2 százalék felett marad egy ideig.
A Bank of England monetáris tanácsa márciusban két, soron kívüli ülésen összesen 65 bázisponttal, 0,75 százalékról a jelenlegi 0,10 százalékos mélységi rekordra csökkentette az irányadó kamatot, és a korábban kihelyezett 445 milliárd fontról 645 milliárd fontra (253 ezer milliárd forintra) növelte a mennyiségi enyhítés keretét.
Ebből a jegybank brit állampapírt, illetve a pénzügyi szektoron kívüli cégektől befektetési besorolású fontkötvényeket vásárolhat.
A 200 milliárd fontos pótlólagos jegybanki likviditás az éves brit hazai össztermék (GDP) tavalyi éves értékének 9 százalékával egyenlő.
A Bank of England új negyedéves pénzügypolitikai jelentésében közölte: várakozása szerint a brit hazai össztermék az idei második negyedévben az előző negyedévhez mérve 25 százalékkal, 2020 egészében éves összevetésben 14 százalékkal zuhan.
Mindez az 1700-as évek óta nem tapasztalt mélységű recessziót jelentene a brit gazdaságban.
