Egyre közelebb a Fidesz és az MSZP tábora
Az intézet a kutatásról szerdán tájékoztatta az MTI-t. A cég reprezentatív felmérése alapján az elmúlt egy hónapban kis mértékben nőtt mind a Fidesz-KDNP, mind pedig az MSZP támogatottsága, míg a pártválasztásukat eltitkolóké valamelyest csökkent. A Tárki úgy számol, hogy a pártpreferenciájuk tekintetében bizonytalanok vagy azt eltitkolók táborának csökkenéséből a két nagyobb párt, főleg a szocialisták profitáltak, mert bár a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága egyaránt 2-2 százalékponttal nőtt az elmúlt egy hónapban, de ez az alacsonyabb támogatottságú szocialisták esetében arányosan nagyobb növekedést jelent.
Felmérésük szerint februárban a kormánypártokat a januári 18 százalék után a teljes népesség húsz százaléka választotta volna, míg a szocialista pártra a januári 11 százalékot követően 13 százalék szavazna. A pártszimpátia tekintetében döntésképtelenek vagy választott pártjuk nevét el nem árulók aránya a januári 50 százalék után februárban 47 százalékra csökkent. A pártválasztók körében az előzőekhez hasonló változásokat találtak. A Fidesz-KDNP támogatottsága a januári 37 százalékról 39 százalékra, az MSZP-é pedig 23 százalékról 26 százalékra nőtt.
A Tárki azt állapította meg, hogy a pártpreferenciák terén az elmúlt másfél évben történt elmozdulások hatására a két nagyobb párt közötti különbség idén januárban és februárban a legkisebb a 2010-es parlamenti választások óta. A másik két parlamenti párt közül a Jobbik támogatottsága a teljes népességen belül nem változott, mivel januárban és februárban egyaránt 11 százaléknyian szavaztak volna a Jobbikra, a pártválasztók között viszont kismértékben, 23 százalékról 21 százalékra csökkent a táboruk. Az LMP szavazótábora a teljes népességen belül januárban négy, februárban három százalék volt, a pártválasztók körében pedig kilenc százalékról hét százalékra csökkent.
Kiemelik azt is, hogy a parlamenti frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció először lépte át a parlamenti küszöböt: "egy most vasárnapi országgyűlési választásokon" a teljes népességnek a három, a pártválasztóknak pedig az öt százaléka szavazna a pártra. A Tárki Társadalomkutatási Intézet a felmérés során ezer választókorú embert kérdezett meg február 16. és 22. között. (MTI)
