Elemzők - beindult a gazdasági növekedés
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán közölt részletes adatai szerint a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékkal emelkedett az idei harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint a GDP 0,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez viszonyítva és 1,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Balatoni András, az ING elemzője szerint a legfrissebb GDP-adatok rávilágítottak, hogy a hazai növekedés sokkal szélesebb bázison nyugszik, mint a 2010-2011-es kilábalás. A mezőgazdaság teljesítménye nem tér el a hosszú távú átlagtól, azonban a tavalyi alacsony bázis miatt a szektor hozzáadott értéke egy év alatt 27,6 százalékkal nőtt, így az ágazat kis súlya ellenére 1,4 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez. A növekedés több mint 75 százaléka ebből a technikai (bázis)hatásból fakad. Kedvező jel azonban, hogy a többi nemzetgazdasági ágban is fordulat látszik, azonban ennek mértéke jóval visszafogottabb mint az elsőre látszik - vélekedett Balatoni András.
A szakértő kifejtette: a szolgáltatási szektorban lassú emelkedés figyelhető meg negyedéves és éves bázison egyaránt, elsősorban az emelkedő belső keresletnek és a növekvő bizalomnak köszönhetően. Ez alól csupán a pénzügyi, biztosítási tevékenység, és az ingatlanügyek képez kivételt. Az ipar emelkedését a havi termelési adatok is jól mutatták, az elmúlt években Magyarországon végrehajtott jelentős beruházások termelése folyamatosan fut fel, ezzel pedig felhasználási oldalón az exportot támogatja. A kivitel 6 százalékos bővülése kedvezőnek mondható, és a gyenge külső konjunkturális körülmények között az exportpiaci részesedésének is az emelkedését mutatja - mondta el az elemző.
Balatoni András jelezte: a fogyasztás emelkedése a harmadik negyedév során némileg elmaradt a várttól, annak ellenére, hogy a háztartások vásárlóereje jelentősen bővült az idén, ráadásul a fogyasztói bizalom is érdemben emelkedett. A fordulat valószínűleg a negyedik negyedévben következik be, erre enged következtetni a kiskereskedelmi forgalom októberi 2,5 százalékos emelkedése is.
A növekedési hitelprogram érdemben hozzájárult a beruházási fordulathoz: az állóeszköz-felhalmozás 8,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy ez a hosszú távú növekedési kilátásokat tekintve kedvező, mivel a beruházási ráta csökkenése megállt, sőt némi emelkedés is mutatkozik a szezonálisan kiigazított mutatóban.
Az indikátor azonban továbbra is rendkívül alacsony, akár a korábbi időszakok adataihoz, akár a visegrádi régió országainak hasonló mutatóihoz viszonyítunk, emiatt a hosszú távú növekedési kilátások továbbra is borúsak. Összességében az idei évben 1,0, míg jövőre 2,5 százalékos GDP növekedésre számítanak az ING-nél - ismertette Balatoni András.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője az MTI-nek elmondta, hogy kedvező, a vártnál jobb a harmadik negyedéves növekedési adat; a jó teljesítmény kulcsa elsősorban a beruházásokban keresendő. Az elemző kifejtette, hogy már a múlt héten közzétett adatokból is visszaköszönt, hogy beindultak a beruházások. Különösen kedvező, hogy nemcsak a közszférában van "beruházási láz", hanem a versenyszférában is nőni tudtak a beruházások, emellett a nemzetgazdasági ágak között is egyenletesebben oszlanak el a beruházások, és nemcsak "zászlóshajó" projektek vannak.
Török Zoltán kiemelte: a növekedés nemcsak viszonylag gyors és nagy, hanem a korábbi években kialakult mintákkal szemben - amikor csak egy-két terület, például a nettó export húzta a bővülést - kiegyensúlyozottabb és "egészségesebb szerkezetű" is, hiszen a nettó export mellett például a fogyasztás és a beruházások is emelkedtek. A Raiffeisen szakértője arra számít, hogy jövőre "jó eséllyel" 1,5-2 százalékkal nőhet a magyar gazdaság.
