Közel ötszörösére nőtt az MI-t használó kínai ipari vállalatok aránya
Az MI gyors térnyerése egyre erőteljesebben alakítja át a kínai munkaerőpiacot, miközben a foglalkoztatási helyzet különösen a fiatalok körében jelent kihívást. Kínában a városi munkanélküliségi ráta 5 százalék körül alakul, a 16-24 éves, oktatásban nem részt vevő fiatalok körében azonban ennek mintegy háromszorosa.
A technológia alkalmazása különösen a szoftverfejlesztésben, a fordításban és a tartalomgyártásban terjed gyorsan, miközben az automatizáció egyre több fizikai munkakört is érint.
A generatív MI térnyerése a kínai rövidfilmes iparágban is érzékelhető, kínai sajtóbeszámolók szerint az élő szereplős, mobiltelefonokra készített rövid- és vertikális sorozatok száma az idei első negyedévben mintegy 75 százalékkal csökkent éves összevetésben.
Humanoid robotokat már csomagválogatásra, forgalomirányításra és kávékészítésre is alkalmaznak, miközben az ételkiszállító robotok terjedése hosszabb távon a futárok munkájára is hatással lehet.
A technológia fejlődésével egyes, korábban speciális képzettséget igénylő feladatok is egyre könnyebben automatizálhatók.
A kínai kormány az "MI Plusz" kezdeményezés és a 2030-ig tartó ötéves terv keretében ösztönzi a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazását a gazdaságban, egyebek mellett a termelékenység növelése és az ország technológiai versenyképességének erősítése érdekében.
Az MI térnyerése a termelékenység növekedése mellett munkahelyek megszűnésével is járhat, tovább nehezítve a foglalkoztatás bővülését. A munkahelyekkel kapcsolatos bizonytalanság a fogyasztást is visszafoghatja, miközben a gazdaságot az ingatlanpiac elhúzódó visszaesése is terheli.
Hosszabb távon ugyanakkor az automatizáció enyhítheti a népesség öregedéséből és csökkenéséből fakadó munkaerőhiányt.
Előrejelzések szerint 2050-re Kínában kevesebb mint két munkaképes korú felnőtt jut majd egy nyugdíjasra.
Szakértők szerint az automatizáció részben ellensúlyozhatja a munkaképes korú népesség csökkenésének hatásait.
