Ellentmondásosak a válságkezelő intézkedések - VOSZ

A főtitkár a pozitívumok közé sorolta a 13. havi nyugdíj és a közszolgálatban a 13. havi illetmény megszüntetését, valamint a tb járulék csökkentését, ugyanakkor rossz üzenetnek nevezte a munkabérek bruttósítását és azt is, hogy egy szintre emelkedik az élvezeti cikkek és az üzemanyag jövedéki adója.

Dávid Ferenc "rendkívül bátor lépésnek" nevezte, hogy a Bajnai-kormány meghozta azokat a kiadáscsökkentő döntéseket, amelyekre már évekkel ezelőtt szükség lett volna. Ide sorolta a 13. havi nyugdíj és a közszolgálatban a 13. havi illetmény megszüntetését, a nyugdíjrendszer változtatásait, az élőmunka terheinek csökkentését.

A VOSZ főtitkára kedvezőtlennek ítélte viszont a rehabilitációs hozzájárulás ötszörösére emelését és a természetbeni juttatások megadóztatását. A bruttósítást azért nevezte rossz üzenetnek, mert ezáltal mintegy egymillió minimálbért kapó dolgozó nem veszi ki a részét a közteherviselésből, miközben abban mindenki egyetért, hogy szélesíteni kellene az adózók bázisát. Nem tartja jónak a főtitkár azt sem, hogy egy szintre emelkedik az élvezeti cikkek és az üzemanyag jövedéki adója. Hozzátette, hogy erre vonatkozóan európai uniós követelmények vannak, de szerinte halasztást, kedvezményt lehetett volna kérni.

Dávid Ferenc arról is beszélt, hogy a VOSZ-nak "presszionálnia kell az új hatalmat" a közlekedési, az önkormányzati, az egészségügyi és a felsőoktatási rendszer átalakítására, mert a versenyszféra mindezt már nem tudja tovább finanszírozni. "Mondja már el nekem valaki, hogy Magyarországon miért kell 24 Volán vállalat? Miért nincs 24 MÁV?" - mondta, de arra is kitért, hogy nálunk 72 felsőfokú intézmény működik, míg Franciaországban 40. Azt is szóvá tette, hogy egészen más az érdekeltségük a nagy közszolgáltató vállalatoknál, illetve a versenyszférában működő szakszervezeteknek.

"A versenyszféra szakszervezeteinek nagyon egyszerű elmondani, hogy ha túl sokáig ugrálsz a bérfejlesztéssel, holnap állásod nincs. Nézzék meg ezt a 2009. évet! A versenyszférából elveszett 110 ezer munkahely, és nem volt bérfejlesztés. A másik oldalon volt, és megmaradtak a munkahelyek. Ez meddig tartható?" - fogalmazott.

Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. vezérigazgatója három okot nevezett meg, ami miatt Magyarországot más országoknál jobban sújtotta a válság: a nagy államháztartási hiányt, az ország iránti alacsony bizalmat, és azt, hogy nagyon gyenge gazdaságot ért el a válság. A Bajnai-kormány lépései nyomán az elmúlt fél évben jelentősen javult az ország külső megítélése és pénzügyi stabilitása - tette hozzá.

Az idén 6-7 százakkal csökkenő GDP 2010-ben stagnál, ennek ellenére jövő év végéig tovább romlik a foglalkoztatási helyzet - prognosztizálta az elemző. Palócz Éva a kitörési pontok között sorolta a további adócsökkentést, amihez viszont az államháztartás kiadásait is csökkenteni kell, mert a hiány "nem növelhető semmilyen körülmények között". A kiszámítható gazdaságpolitikai környezet mellett ő is elkerülhetetlennek nevezte az egészségügy, az oktatás, a közlekedés és a közigazgatás megreformálását. Hozzátette: ez nem csak nem történt meg, de még tervek sincsenek az átalakításokra.