GKI -Idén 1%-os, 2011-2012-ben évi 3%-os GDP-növekedés várható

Vértes András kifejtette: a kormány által elfogadott 29 pontos akcióterv a 2009-ben kialakult kedvező egyensúlyi helyzetet a következő 3 évre, 2012 végéig úgy kívánja megőrizni, javítani, hogy növeli a közepes és a magas jövedelmű rétegek személyes jövedelmét, és annak terheit az alacsony jövedelemmel rendelkezőkre, az őket foglalkoztató vállalkozásokra, és a pénzügyi szektor szereplőire hárítja át.

Úgy vélte, a kormánynak a kétharmados támogatás birtokában történelmi lehetősége van olyan szerkezeti változtatásokat elindítania, amelyekkel jelentősen lefaraghatná a központi kiadásokat, az állam működését ésszerűsítő programot indíthatna el, és újra fogalmazhatná az állami feladatokat. A GKI hároméves, 2010-2012-re vonatkozó középtávú előrejelzése szerint az ország külső és belső egyensúlya - európai összehasonlításban is - kiemelkedően kedvezően alakul.

Az államháztartási hiány 2010-ben 4 százalék körül lesz, majd valószínűleg már 2011-ben, de 2012-ben mindenképpen 3 százalék alá kerül. A GKI elnöke kiemelte: a kutatóintézet szerint az államadósság pályája fenntartható irányba változik, 2010-ben 80 százalék körüli szinten tetőzik, majd fokozatosan csökken. Egy ilyen pálya politikai akarat esetén 2014-es euró-csatlakozáshoz vezethet - tette hozzá.

A GKI előrejelzése szerint a gazdasági fejlődés növekvő importigényének (és a várható cserearány romlásnak) hatására a külkereskedelmi és a fizetési mérleg egyenlege enyhén romlik, de a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes egyenlege - az uniós beruházási források növekvő beáramlása miatt - továbbra is jelentős, a három év átlagában a GDP 1,8 százalékát kitevő többletet mutat.

Vértes András rámutatott: a magyar gazdaság 2010-ben még a maastrichti kritériumok egyikének sem felel meg, bár a ciklikusan igazított államháztartási hiány már 3 százaléka alatt van, de 2012-re már a kritériumok jelentős része teljesíthető, a teljes megfelelés 2013-ra várható.

A belépési feltételek a közeljövőben valószínűleg némileg változnak, de ez Magyarország számára várhatóan nem fogja érdemben nehezíteni a csatlakozást - fűzte hozzá a GKI elnöke. Vértes András elmondta: az új kormány számára ebben a kérdésben két alternatíva kínálkozik. Az első (gazdaságilag sokkal kedvezőbb) változat megfelelő külső feltételek esetén 2014-re az eurózónába "kormányozza" az országot.

Ehhez jól illeszkedne egy 2010 végi ERM-2 belépés, a 2011. évi költségvetés és egy új konvergencia-program bemutatásával. A második változat szerint a jelenlegi választási ciklusban nem kívánja megvalósítani a csatlakozást az új kormány.

A kényszerek hatására lényegében ekkor is teljesíthetőek ugyan a költségvetési kritériumok, de a zónán kívül nagyobb költségvetési, illetve monetáris mozgásteret remél a kormányzat - elemezte az elnök. Vértes András végezetül elmondta: a foglalkoztatási helyzetet tekintve a kilábalás csak lassan mutatkozik. A foglalkoztatottak száma 2010-2012 során összességében változatlan szinten marad, 2010-ben csökkenés, 2012-ben 1 százalékos növekedés várható. A válság során elveszett mintegy 150 ezer munkahely visszapótlására 2012-ig nincs esély, 2012-ig éves átlagban valószínűleg 380 ezer munkanélküli lesz, ami 10,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent.