Határozottabb energiaügyi lépéseket várnak a környezetvédők az EB-től
A Magyar Természetvédők Szövetsége MTI-hez eljuttatott keddi közleményében hangsúlyozta: Magyarországnak különös érdeke fűződik ahhoz, hogy az EU csökkentse függőségét a fosszilis energiahordozóktól, hiszen a kőolaj és a földgáz mintegy 80 százalékát importálja az ország. Évente közel 2000 milliárd forintot költ Magyarország energiaimportra, pedig az energiahatékonyság javításával és hazai megújuló energiaforrások használatának elterjesztésével ennek az összegnek egy jelentős részét a hazai gazdaság fejlesztésére fordíthatná.
A Levegő Munkacsoport és a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint az energiauniónak a fosszilis energiahordozóktól való függőség csökkentéséről kell szólnia. A két civil szervezet azt kéri az Európai Bizottságtól, hogy segítsen felszámolni a fosszilis energiahordozóknak nyújtott támogatásokat, amelyek az Európai Unióban évente mintegy 200 milliárd eurót tesznek.
Szintén sürgetőnek tartják az energiaadózásról szóló irányelv korszerűsítését azért is, mert a jelenlegi irányelvben meghatározott minimumadókat kihasználva, egyes tagországok viszonylag alacsony üzemanyagadókat vezettek be, ami a magasabb adókat alkalmazó országoknak (köztük Magyarországnak) komoly bevételkiesést jelent a külföldi tankolások miatt.
A közlemény szerint Maros Sefcovic válaszában kifejtette: az Európai Bizottság arra törekszik, hogy a tagországok gázvásárlásai minél átláthatóbbak legyenek, így csökkentve kiszolgáltatottságukat. Szorgalmazzák a káros támogatások felszámolását, azonban ez nagyrészt a tagországok hatásköre. Kezdeményezték az energiaadózás kiterjesztését, azonban az megbukott a nemzeti kormányok ellenállásán, így inkább az emisszió-kereskedelmi rendszer továbbfejlesztésében látják a kiutat. Ezt az EU-n kívül is igyekeznek elterjeszteni, így például a szén-dioxid legnagyobb kibocsátója, Kína uniós szakértők segítségével vezeti be a rendszert.
