Hivatalosan is a VT-Transman nyerte fővárosi busztendert
A BKK keddi, az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a VT-Transmannal 8 évre kötnek szerződést kétéves opcióval, és bármilyen minőségi probléma, vagy járatkimaradás miatt a BKK kötbérezi a céget, 3 százalékon felüli járatkimaradás esetén pedig a szerződést is felmondhatja. Összehasonlításképp jelezték: a BKV buszjáratainak átlagosan 5 százaléka marad ki. A VT-Transman a BKK közlése szerint 1999 óta a BKV, majd 2012 májusa óta a központ alvállalkozójaként eddig is részt vett a budapesti buszos közösségi közlekedésben. A szóló buszokat a cég 663 forintos, a csuklósokat pedig 797 forintos kocsikilométer díjért üzemelteti; ez drágább, mintha a BKV tovább futtatná a Mercedesek által kiváltani hivatott 22-27 éves Ikarusokat, mivel ezek költségeiben az amortizáció már nem jelenik meg.
Hangsúlyozták ugyanakkor, a BKK szakértői vizsgálata azt állapította meg, hogy az új üzemeltetési modell olcsóbb, mint a régi buszok hosszú távon történő továbbüzemeltetése és felújítása, vagy a BKV általi új buszok beszerzése. Ezzel kapcsolatban jelezték: utóbbira a BKV adósságai miatt jelenleg nincs lehetőség.
A jövő májustól ütemezetten forgalomba álló Mercedes Citarók végig alacsonypadlósak, légkondicionálóval felszereltek, teljesítik az Euro V-nél magasabb, EEV (Enhanced Environmentally Friendly Vehicle) károsanyag-kibocsátási normát, térfigyelő kamerával és modern utastájékoztatóval felszereltek. A 150 jármű elsősorban Budapest III., IV., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületében, és az onnan kiinduló vonalakon fog közlekedni. Az érintett járatok pontos beosztása az üzembe állításig történik meg, de az már biztos, hogy a legforgalmasabb 7-es és 173-as vonalon is üzembe állnak majd. Az általuk kiváltott buszok többségét a BKV leselejtezi, bár néhány darabra az 1-es és 3-as villamos vonalának felújítása miatt a buszos pótláshoz még szükség van.
A közlemény szerint a BKK-nak nem volt ráhatása arra, hogy a cégek milyen busztípussal induljanak a tenderen, de a műszaki elvárások lefektetésénél arra törekedtek, hogy a minőségi szint magasan legyen, és minél többen tudjanak indulni. A pályázatnak szakértők szerint 12 busztípus felelt meg, köztük magyar is. A BKK közölte továbbá: nincs mód arra, hogy magyar gyártókat közvetlenül segítsenek, de nem követelték meg a referenciát, így azok a gyártók is indulhattak, amelyek járművei soha nem közlekedtek még egyetlen városban sem.
A BKK hangsúlyozta: nyolc éve nem született döntés új buszok beszerzéséről, pedig a budapesti buszok adják a főváros tömegközlekedési kapacitásainak mintegy 40 százalékát. Közölték azt is, hogy nem lesz kevesebb buszvezetőre szükség Budapesten, mivel a fővárosi autóbusz-közlekedésben dolgozó munkavállalóknak az összfoglalkoztatás szinten tartásán, sőt növekedésén túl, a jelenleginél jobb munkakörülményeket biztosítanak. A BKK a 2013-ban forgalomba álló 150 új busszal együtt 250 autóbuszt vont be eddig külső szolgáltató révén a budapesti közösségi közlekedésbe. A korábbi tervek szerint a cél az, hogy a budapesti buszos közösségi közlekedés 66 százalékát külső szolgáltató, a fennmaradó 34 százalékot pedig a BKV végezze.
A BKK kedden azok után döntött a busztender eredményéről, hogy a Fővárosi Közgyűlés hétfőn, rendkívüli ülésén úgy foglalt állást: a BKK és a BKV igazgatóságára bízza az ügyet. A közgyűlés azért foglalkozott a buszbeszerzéssel, mert Várszegi Gyula, a BKV igazgatóságának elnöke október elején, miután döntöttek a tender eredményességéről, levélben fordult Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármesterhez, amelyben jelezte: évi 3-3,5 milliárdos többletköltséget jelent az új buszok forgalomba adása, és ez ellehetetleníti a BKV-t.
Vitézy Dávid, a BKK vezérigazgatója a BKV vezérigazgatójának írt levelében viszont hangsúlyozta: a BKK illetékes hatóságként eljárva a BKV által bemutatott költségeket indokolt költségként nem fogadja el, és tárgyalást kezdeményez a valóban indokolt költségek mértékének meghatározásához. A BKK szakértőinek számítása szerint a buszok beállítása 1,5 milliárdos többletet eredményez. (MTI)
