Nyugdíj törvény módosítások! Íme a fontosabb változások
Fontos azonban leszögezni: a nyugdíjtörvényt nem váltotta fel teljesen új jogszabály. A meglévő törvénybe folyamatosan építették be az új rendelkezéseket. A legfontosabb változásokat a 2026 szeptemberében hatályos állapot alapján mutatjuk be.
Visszatért a 13. havi nyugdíj
A legnagyobb horderejű változás a 13. havi nyugdíj visszaépítése volt. A 2020. évi LXXVIII. törvény eredeti menetrendje szerint 2021-ben az egyhavi ellátás 25 százaléka, 2022-ben 50 százaléka, 2023-ban 75 százaléka, 2024-től pedig a teljes havi összeg járt volna. Ezt a fokozatos programot a 2020-as törvény hivatalos indokolása rögzítette.
A folyamatot később felgyorsították: a 684/2021. (XII. 7.) Korm. rendelet alapján már 2022-ben teljes összegű 13. havi nyugdíjat fizettek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintettek februárban a rendes havi nyugdíjukon felül még egy, azzal megegyező összegű juttatást kapnak.
A szabályozás 2025-től pontosabbá vált. A jogosultsághoz az szükséges, hogy az érintett az előző év legalább egy napján, valamint az adott év februárjában is a törvényben felsorolt nyugellátásban részesüljön. A kifizetés februárban, automatikusan, külön határozat nélkül történik. Ebből az is következik, hogy aki csak az adott évben vonul nyugdíjba, az abban az évben még nem kap 13. havi nyugdíjat.
Rugalmasabbá vált a nyugdíj megállapítása
2024-től módosultak a nyugdíjelőlegre és az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezések. Az év elején beadott igényeknél gyakran még nem állnak rendelkezésre az adott évi valorizációs szorzók, amelyekkel a korábbi kereseteket a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítják.
Az új szabály szerint ilyen esetben az ügyintézési határidő a valorizációs szorzók hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le. Ha a jogosultság bizonyítható, de a pontos összeg harminc napon belül nem számítható ki, a hatóság hivatalból nyugdíjelőleget állapít meg.
Ha négy hónapon belül sem születik végleges döntés, az igénylő kérheti az előleg módosítását az időközben megismert adatok alapján. Ez elsősorban azt akadályozza meg, hogy a nyugdíjra jogosult személy hónapokig ellátás nélkül maradjon. A rendelkezések részleteit a Tny. 72–73. paragrafusa tartalmazza, közérthető összefoglalójuk pedig itt olvasható.
Szigorúbb ellenőrzés, pontosabb folyósítás
A 2024. évi LXXIV. törvény több, 2025-től alkalmazott szabályt is bevezetett. Egészségi állapottól függő nyugellátásnál személyes vizsgálatra kötelezhető az érintett, ha az állapota az orvosi dokumentumokból nem ítélhető meg. A vizsgálat önhibából történő elmulasztása az igény visszavonásához, illetve már folyósított ellátásnál annak megszüntetéséhez vezethet.
Változott a külföldön élőknek folyósított kis összegű nyugdíjak kifizetési rendje is. A havi 10 ezer forintot meg nem haladó ellátásokat – az ügyfél választásától függően – negyedévente, félévente vagy évente utalhatják. A megállapított nyugdíjról pedig a határozat véglegessé válását követő 15 nap után már nem lehet lemondani. Ezeket a módosításokat a 2024. évi LXXIV. törvény vezette be.
Jelentősen átalakult az özvegyi nyugdíj
2026 július 1-jétől fontos új szabályok vonatkoznak azokra az esetekre, amikor a jogszerző 2026. június 30. után hunyt el. A külön élő házastárs immár az együtt élő házastárssal azonos feltételek szerint válhat jogosulttá: önmagában a fennálló házassági kötelék számít.
Az élettársaknál ezzel szemben szigorítás történt. Özvegyi nyugdíj csak akkor állapítható meg, ha az együttélésre vonatkozó időtartam teljesül, és az elhalálozáskor egyik félnek sem állt fenn házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata mással.
A nyugdíjkorhatár betöltése után kötött házasságoknál ugyanakkor már összeadható a házasság időtartama és az azt közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélés. A változásokat és az eltérő időpontokhoz tartozó szabályokat a Magyar Államkincstár tájékoztatója részletesen bemutatja.
Megjelent a 14. havi nyugdíj
A 2025. évi CXII. törvény 2026-tól bevezette a 14. havi nyugdíjat. Az első évben ennek összege a februári nyugdíj 25 százaléka volt. A jogosultsági feltételek alapvetően megegyeznek a 13. havi nyugdíj szabályaival, és ezt a juttatást is februárban, hivatalból folyósítják.
Érdemes azonban figyelni egy jogi részletre: a törvény hatályos szövege kifejezetten csak 2026-ra rögzíti a 25 százalékos mértéket. Ha a későbbi években is fokozatos emelést kívánnak alkalmazni, annak pontos százalékairól további jogszabályoknak kell rendelkezniük.
Mi nem változott?
A módosítások ellenére a rendszer alapjai változatlanok maradtak. Az 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára továbbra is 65 év. Teljes öregségi nyugdíjhoz legalább húsz, résznyugdíjhoz legalább tizenöt év szolgálati idő szükséges. A Nők40 kedvezményes nyugdíj alapvető feltételei sem változtak.
A nyugdíjakat továbbra is a tervezett infláció alapján emelik januárban. Ha a várható infláció magasabb, novemberben visszamenőleges korrekció jár. Ez megőrzi a nyugdíjak számított vásárlóértékét, de nem biztosít automatikus részesedést a bérek növekedéséből.
Összességében az elmúlt évek módosításai jelentős többletkifizetéseket hoztak, és több ügyintézési problémát is rendeztek. Ugyanakkor a 13. és a 14. havi juttatás mindenkinél a saját nyugdíj arányában jár, ezért a magasabb nyugdíjjal rendelkezők forintban nagyobb összeget kapnak. A változások tehát növelik az éves nyugdíjas jövedelmet, de önmagukban nem csökkentik a nyugdíjak közötti különbségeket.
