Hogyan állítsuk vállalkozásunkat növekedési pályára?

Az előadás hallgatóit Mata Erika, a Budapest Bank hálózati értékesítési vezetője köszöntötte, aki elmondta, hogy az elemzők rendkívül pozitívan látják az év hátralévő részét, akár rekordméretű gazdasági növekedés is lehetséges. Kiemelte, hogy manapság azok a szervezetek működnek jól, ahol az alá-fölé rendeltség helyett sokkal inkább az egymás melletti működés jellemző, és felhatalmazott, döntési kompetenciákkal ellátott munkavállalók együtt dolgoznak.

Miért akadt el a vállalkozás növekedése?

Krausz Zoltán, vállalatépítési szakértő arról beszélt, hogy melyek azok a fő okok, amelyek legtöbbször meggátolják a vállalkozásokat abban, hogy szintet lépjenek és arról, hogy, hogyan tudják a vezetők a szervezetüket újra növekedési pályára állítani, a cégükben rejlő potenciált kiaknázni:

Gyémánt helyett üveggyöngyök

A vezetők általában hajlamosak túl nagy hangsúlyt fektetni olyan termékekre, szolgáltatásokra, amelyekben valójában kevés lehetőség rejlik.  Fontos, hogy ismerjék saját „gyémántjukat”, ami a sikerük kulcsa lehet, és abba fektessék erőforrásaik jelentős részét.

Menedzsment deficit

Sok vállalkozás életében komoly problémát jelent, hogy nincsenek olyan alkalmazottak, akik megfelelő pozícióban, megfelelő képességekkel felvértezve el tudnák látni a vezetői feladatokat. A szakértő szerint azonban kompetens menedzsment nélkül a növekedés megrekedhet a 15-20 fős létszámnál.

Kézi adatgyűjtés

Rengeteg vállalkozó hagyományos, kézi adatgyűjtéssel szedi össze azokat az információkat, amelyek alapján később döntést hoznak, ez azonban rengeteg időt igényel. Növekedés érdekében fontos, hogy kialakítsanak egy jól meghatározott struktúrát és sztenderd beszámolókat vezessenek be.

„A szervezeti kultúra megeszi a stratégiát reggelire, ebédre és vacsorára”

A rendezvény második szakértője, Martin Hajdu György, szervezet- és vezetőfejlesztő kijelentette:  fontos, hogy a vállalkozók és cégvezetők felismerjék, milyen emberi és szervezeti elakadások állnak a cégnövekedés útjában. Ne csak az olyan tudatos és látható részeket vizsgálják meg, mint a stratégia, üzleti modell vagy eszközök, hanem az olyan kevésbé láthatótényezőket is, mint az értékek, bizalom, normák, vezetési minőség: ezek határozzák meg ugyanis, hogy milyen módon tud egy adott stratégia érvényesülni.

A szakértő szerint a szervezeti kultúrát érintő, leggyakrabban előforduló korlátok a következők:

- Menni előre ↔ világos jövőkép: sokszor előfordul, hogy az alkalmazottak nem ismerik a pontos irányt, vagyis azt, hogy merre halad a cég. Fontos, hogy mindenki számára legyen egy jól átlátható jövőkép, vízió.

- Családi cég ↔ sportcsapat: ne azért töltsön be valaki egy pozíciót, mert a család tagja, hanem azért, mert teljesítményével kiérdemelte, hogy a csapat részese lehessen.

- Lojalitás ↔ teljesítmény: a lojalitás egy kiváló jellemvonás, azonban fontos, hogy a teljesítmény legyen az elismerés alapja.

- Tulajdonos-vezető ↔ vezetői csapat: a vezetők ne egyedül próbáljanak megoldani mindent, engedjék át operatív feladatokat másoknak is.

- Központosítás ↔ felhatalmazás (kontrollal): a központosítás lassítja a szervezet működését, ha az ellenőrzés egy kézben összpontosul, ezért célszerű autonómiát, döntési lehetőséget az alkalmazottak kezébe is adni.

Ha egy vállalkozás nem fejlődik az elvárt ütemben, érdemes elsőként a fent említett tényezőket megvizsgálni, de egy külső megfigyelő bevonása is fontos lehet az elakadások során. Célszerű olyan szakértőt keresni, aki képes arra, hogy szisztematikusan azonosítsa azokat a területeket, amelyek felszámolásával vagy átalakításával egy új növekedési szintre állíthatják az adott vállalkozást.

A Budapest Business Live webinar előadásait egy panelbeszélgetés követte, amelynek résztvevői Krausz Zoltán mellett Boross Dávid, az Oázis Kertészet ügyvezető-tulajdonosa és Walter József, a Walter Kft. cégvezető-tulajdonosa voltak. A vállalkozók saját szakmai működésük és cégvezetésük során szerzett tapasztalataikat osztották meg a hallgatókkal.