Hogyan enyhíthetők a mezőgazdasági károk ?
A kamara pénteki közleménye ismerteti: az MA elnöksége olyan rövid és középtávú intézkedéseket javasol a kormánynak, amelyekkel számottevően mérsékelhetőek lennének a gazdálkodói terhek. A javaslatokat rövidesen az agrárkormányzathoz is eljuttatják. A Kárenyhítési Alapban az idén 4-4,5 milliárd forint gyűlhet össze, ez a keletkezett kárhoz képest kevés, 3-3,5 százaléknyi kárenyhítésre ad lehetőséget. A 124 milliárd forintnyi agrártámogatási előleg október közepétől történő kifizetése sokat számít, de mellette szükség van más forrásokra is - állítja a kamara.
Javasolják egyebek mellett: biztosítsák a 2011. évi költségvetésben, hogy a kárenyhítési alapot a kormány 20 milliárd forintra tudja feltölteni. Javasolják továbbá, hogy az üzleti alapú agrárbiztosítások díjának 30-40 százalékát az állam támogassa, az idei - de 2011 március közepétől kifizetendő kárenyhítési összegeket pedig még az idei őszi munkák idején fizesse ki előlegként a kormány - foglalta össze az elnökség véleményét Kun Mihály, a kamara elnöki teendőivel megbízott alelnöke. Az MA szerint fontos lenne, hogy a keletkezett károk kifizetésénél ne az egész gazdaságban, hanem a ténylegesen elemi csapást elszenvedő területen bekövetkezett terméskiesés arányát vehessék figyelembe a termelők. Azokat a termelőket pedig, akiknek a földjeit azért árasztotta el a víz, mert egyes települések megmentése érdekében átvágták a gátakat, teljes kártérítésben, ne kárenyhítésben részesítse a kormány.
Az elemi károk miatt nemcsak a termelők, hanem az őket finanszírozó élelmiszeripari cégek és az integrátorok is nehéz helyzetbe kerültek, ezért számukra kedvezményes forgóeszköz hitelt kellene biztosítani a kamara szerint. A termelőknek a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB) keresztül nagyjából 100 milliárd forint forrással kedvezményes kamatozású hitelprogram elindítását javasolja a szervezet. A kamara szerint további központi segítség lehetne, ha a kormány az állami földek után elengedné, vagy mérsékelné a bérleti díjakat. Azoknak a termelőknek, akiknek legalább 50 százaléknyi kára keletkezett, vállalt uniós pályázataik megvalósításának határidejét egy évvel hosszabbítsák meg; kormányzati intézkedésekkel kell megvédeni azokat a termelőket, akik önhibájukon kívül képtelenek teljesíteni korábban szerződésben vállalt kötelezettségüket, és most perekre számíthatnak - szögezte le Kun Mihály.
Azok a javaslatok, amelyek többek között a kárenyhítési rendszer átalakítását szorgalmazzák, hosszabb távon valósíthatóak meg a kamara szerint. Olyan hibákat kell kiküszöbölni például, hogy most a 250 főnél többet foglalkoztató üzemek nem is lehetnek tagjai a kárenyhítési alapnak, így sem befizetni nem tudnak, sem annak juttatásaiból képtelenek részesedni. A Magyar Agrárkamara a közlemény szerint támogatja a kormány szándékát, amely szerint speciális agrárbankot kellene létrehozni az ágazat finanszírozására. Az uniós agrárpolitikát érintő javaslat, hogy közösségi szintű kockázati alapokat kellene létrehozni, s el kell érni, hogy a tenger nélküli országok számára fuvarköltség-támogatást adjon Brüsszel. A magyar elnökség alatt a kamara szerint uniós szintű vízgazdálkodási fejlesztési programot kellene kidolgozni.
