Honnan kerüljenek elő a karikagyűrűk, avagy mindent a gyűrűhúzásról

Adjuk meg a módját

Manapság nagy népszerűségnek örvendenek a különböző gyűrűpárnák, aprócska díszdobozok vagy az egyedileg készített gyűrűtartók. Sőt, mókás és kedves az is, amikor a család kutyusa üget be a szájában a gyűrűpárnával, vagy a család egyik legifjabb tagja viszi be és adja az ifjú párnak.

Azért a kedvenc esetében meg kell jegyeznünk, hogy vagy készítsük fel a feladatra, vagy valaki vezesse be az oltárig, mivel némelyek elég rosszkor makacsolják meg magukat vagy pedig használják az önálló akaratukat. 

Mindig a gyűrűsujj?

Bár értelemszerűnek tűnik, nem mindenki a gyűrűs ujján viseli a karikagyűrűt. Hagyományos szertartásokon a jobb kéz gyűrűsujján kap helyet az életre szóló karikagyűrű, de például a zsidó szertartás szerint a menyasszony jobb kezének mutató ujjára kerül az ékszer. Sőt, megkötés még az is, hogy a gyűrűnek tökéletesen sima aranynak kell lennie, hogy a kapcsolatuk is zökkenőmentes legyen. 

Az ókorban pedig a bal kéz 4. ujja volt a szerelem jelképének a hordozója, mivel azt tartották, hogy abból az ujjból egy közvetlen ér vezet a szívbe, így ez a legméltóbb a szerelem jelképének őrzésére. Mások szerint pedig, hogy meg ne szökjön a szerelem a szívből az ujjon át, ezért zárták le egy gyűrűvel. 

Felhúzni és lehúzni

A karikagyűrű felhúzásához a menyasszony mindenképp le kell, hogy vegye a kesztyűjét, hiszen ha arra történne a gyűrűhúzás, akkor máris megszegésre kerülne az alábbi babona. 

Miután a szertartáson a menyasszony ujjára kerül a karikagyűrű, azt nem szabad lehúzni onnan, és másnak odaadni egyenesen tilos. Ezzel a babona szerint veszélybe sodorhatjuk a kapcsolatunkat. 

Családi örökség

Előfordulhat, hogy a karikagyűrűnk családi örökség. Ebben az esetben a nagymama gyűrűje a lányra, unokára száll, akik majd később továbbadják az övéiknek, mint egy családi történetet. Ez persze az idők során átalakulhat, hiszen minden menyasszony a saját ízlésére alakíthatja, de a lényeg, hogy egyazon anyagból készülnek. Igen romantikus és kedves elgondolás a család fontosságáról.

Ezek a szokások nincsenek kőbe vésve, mégis, olyan sokan tartják be és adják tovább őket, hogy érdemes néha lejegyezni.