IMF - A kelet- és közép-európai államok a legsebezhetőbbek
A Valutaalap szerint továbbra is az euróövezeti válság jelenti a legnagyobb veszélyt a pénzpiaci stabilitásra, annak ellenére, hogy az európai döntéshozók jelentős intézkedéseket vezettek be a befektetők megnyugtatására. Az euróövezet elhagyása miatti félelmek átalakították a pénzpiacok kockázati kitettségét, és az ebből következő tőkekimenekítés és piaci töredezettség az unió alapjait, az integrált piacot és a hatékony közös monetáris politikát ássák alá - írja az IMF.
A negatív folyamatok megállításához több fontos intézkedés szükséges. A szervezet szerint az államok szintjén megfelelően időzített, és kellően növekedésbarát költségvetési konszolidációt kell végrehajtani. A külső egyensúly helyreállításához és a növekedés beindításához strukturális reformokról kell dönteni. Továbbá be kell fejezni a bankszektor helyreállításának folyamatát: többek között további feltőkésítésre, az életképes bankok átstrukturálásra és az életképtelen pénzintézetek helyzetének kezelésére van szükség. Ezeket az intézkedéseket euróövezeti szinten a kellő banki likviditás megteremtésével, illetve a bankunió felé tett lépésekkel kell támogatni.
Az IMF szerint a fejlődő piacok közül a kelet- és közép-európai államok a legsebezhetőbbek mivel magas a kitettségük az euróövezet felé és sokszor hasonló a gazdasági szerkezetük, mint az euróövezet perifériájához tartozó államokban. A valutaalap kiemeli: számos térségbeli állam sebezhető pontja, hogy a bankrendszer nehezen birkózik meg egyebek mellett az eszközállomány romló minőségével és a lassú növekedéssel.
"Ennek a kihívásnak arra kell ösztönöznie ezeket az országokat, hogy tovább dolgozzanak a sebezhetőség csökkentése érdekében" - véli a szervezet. Különösen az olyan, a hitelezőkkel közösen kialakított, összehangolt adósságrendezési programokra kell törekedniük a hatóságoknak, amelyek visszatérítik a hitelezetteket a fenntartható pénzügyi pályára. A pénzügyi szabályozóknak ezzel párhuzamosan a veszteségek teljes elismerését, és a megfelelő tőkehelyzetet kell megkövetelniük a bankoktól, amely így megalapozhatja a hitelkínálat helyreállását. Ezen felül, az egyes államok törekvéseit támogató euróövezeti szabályozói együttműködésre van szükség, mint amilyen a Második Bécsi Kezdeményezés. (MTI)
