Így kellene megmenteni a devizahiteleseket a lakosság szerint
Az augusztus 26-30. között végzett reprezentatív felmérés két legfontosabb eredménye: egyrészt a mentőcsomagot a magyarok többsége ésszerű keretek között támogatja, és nem „bármi áron”, másrészt az adósmentés költségének viselését a lakosság több mint 80 százaléka megosztott formában tartja célszerűnek. A kutatás külön vizsgálta a jelenleg fizetési nehézséggel bíró jelzáloghitelesek véleményét is.
A magyarok többsége megfontolt döntést vár a devizahiteles mentőcsomag kapcsán, és elsősorban egy az adósok, bankok és állam közötti tehermegosztáson alapuló intézkedést támogatna – derül ki a Bankmonitor.hu új, a Trend International adatfelvételével, 1000 fő megkérdezésével készített reprezentatív felmérésének második részéből. Ugyan a válaszadók túlnyomó többsége támogatja a devizahitelesek bizonyos formában történő megsegítését, a beavatkozás mértékéről már megoszlanak a vélemények. Mindössze 16 százalék azok aránya, akik szerint a devizahiteleket bármi áron meg kell szüntetni, a válaszadók többsége, 53 százaléka szerint viszont ésszerű keretek között kell megtalálni a devizahitelesek megsegítésének módját. A megkérdezettek közel negyede csak a leginkább rászorulóknak nyújtana segítséget, 9 százalék azonban egyáltalán nem tartja szükségesnek a devizahitelesek megsegítését.
A kutatásból kiderül, még a fizetési nehézséggel küzdő adósok többsége sem támogatná a bajba jutottak feltétel nélküli megsegítését: 58 százalékuk csak egy ésszerű keretek között kialakított, vagy éppen a leginkább rászorulókat megcélzó csomagot támogatna.
Ki állja a költségeket?
A mentőcsomagok kapcsán időről időre felmerülő kérdés, hogy ki viselje az ezzel járó költségeket, és hogy milyen mértékű állami szerepvállalásra lenne szükség. A kutatás eredményei alapján a lakosság ezen a téren is mértéktartó. A megkérdezettek 63 százaléka gondolja úgy, hogy minden érintettnek, azaz a bankoknak, adósoknak, és az államnak egyaránt ki kell vennie részét a teherviselésből, 20 százalék szerint a terheket a bankoknak és az államnak közösen szükséges viselnie (az adósok nélkül). Mindössze 16 százalék azok aránya, akik minden költséget a bankokra hárítanának, a teljes mértékben állami finanszírozást pedig csak az emberek 1 százaléka támogatná. „Figyelemre méltó, hogy a jelenleg is fizetési gondokkal küzdők közel fele, 48 százaléka is a bankok, az állam és az adós közötti tehermegoszlást látja indokoltnak, azaz ezen válaszadók saját teherviselésüket is szükségesnek tartják az adósmentésben. További 40 százalék szerint csak a bankszektornak és az államnak kell viselni a költségeket és mindössze egy erős kisebbség, 11 százalék véli úgy, hogy kizárólag a bankoknak kell állnia az adósmentés terheit” - mutatott rá Sándorfi Balázs, a Bankmonitor.hu ügyvezetője.
Mi a legfontosabb gazdasági cél?
A kutatás második része azt vizsgálta, hogy az emberek számára melyek lennének a legfontosabb gazdaságpolitikai célok, és hogy hol helyezkedik el ebben a rangsorban a devizahitelesek megmentése. A többség szerint a munkahelyek megőrzése, illetve új munkahelyek teremtése a fő prioritás, az összes megkérdezett 59 százaléka, a törlesztési gondokkal küzdők 64 százaléka szavazott erre. A válaszadók szerint a devizahitelesek megmentése ennél kevésbé lényeges kormányzati feladat, amely a gazdasági növekedés beindításához és a pénzügyi stabilitás megőrzéséhez képest is háttérbe szorul. Érdekes módon még a jelenleg fizetési gondokkal küzdők esetében is csak 15 százalék azok aránya, akik az adósmentést tartják a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak.
A felmérés egy meglepő adatra is felhívja a figyelmet. A lakosság ma jelentősen túlbecsüli a devizahitelek elterjedtségét: a válaszok alapján a devizahitellel rendelkező családok arányát az emberek 31 százalékra becsülik a valós 13 százalékkal szemben. „Ez különösen annak fényében érdekes, hogy az emberek többsége úgy is a mérsékeltebb, tehermegosztásos mentőcsomagot támogatja, hogy az érintettek számát a valós adat közel háromszorosára becsüli” – emelte ki Sándorfi Balázs.
