Járulékcsökkentés: Magyarország elindulhat a többiek felé

Szerdán Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ismét megerősítette, hogy járulékcsökkentésre kerül sor a jövőben. A miniszter a járulékcsökkentés pontos mértékéről nem beszélt, de utalt arra, hogy jelentős csökkentés kell a régiós szint eléréséhez.

„Egyelőre a járulékcsökkentés hatását nehéz megbecsülni, hiszen még nincsenek számok. A lépés mindenképpen szükségszerű a versenyképesség javítása érdekében. Az is biztos, hogy minimum 10 százalékpontos mérséklés kellene ahhoz, hogy Magyarország versenyképességét javítsa a lépés” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

A szakember ezzel arra utalt, hogy az euróra átszámolt - 2015-ös - nettó bérek alapján Magyarország elmarad a többiektől. A térségben az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak. Majd Szlovénia és Lengyelország következik, de Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot. A kedvezőtlen helyezés pedig azzal magyarázható, hogy az egyedülállók - azaz egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő elvonás mértéke nemzetközi mércével is magas. A tavalyi OECD-adatok szerint Magyarországon Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos volt az elvonás. Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban ezzel szemben alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig közel 35 százalék. Ha a kétgyermekes családoknál figyelembe vesszük a gyermekek után járó kedvezményt, a magyarországi elvonás meghaladja a lengyelországi, a csehországi és a szlovákiai szintet.

Németh Dávid azt is elmondta, ha életbe lép a járulékcsökkentés, az kedvező hatással lehet a munkaerőhiányra. Ha pedig a járulékcsökkentés megjelenik a munkavállalók bérében, azaz a munkaadók “átadják” a csökkentést, akkor a nettó bérek tovább emelkedhetnek, ez pedig tovább élénkítheti a lakossági fogyasztást és a kiskereskedelmi forgalmat.