Javuló gazdasági növekedést és emelkedő államháztartási deficitet jósol Magyarországnak az EU-bizottság
A brüsszeli előrejelzés szerint idén 1,1, jövőre 2,8, 2012-ben 3,2 százalékos gazdasági növekedés várható. (A kormány előrejelzése 0,8, 3,0 és 3,5 százalék.) A bruttó hazai össztermékhez (GDP) mért deficit idén 3,8, jövőre 4,7, 2012-ben 6,2 százalék lesz az előrejelzés szerint. (A kormány terve rendre: 4,0, 2,4 és 2,3 százalék.)
A bizottság várakozásai szerint jövőre megkezdődik a munkanélküliség lassú csökkenése (idén 11,1, jövőre kerek 11, 2012-ben 10,3 százalék), és kisebb lesz az infláció is (idén 4,7, jövőre 3,9, 2012-ben 3,7 százalék - a kormányzati prognózis 4,7 ,3,5, és 3,3 százalék). Részletes elemzésében az Európai Unió végrehajtó szerve rámutatott, hogy a nemzetközi gazdasági válság még tavaly is súlyos hatással járt Magyarországon, bár miután a kormány végrehajtotta az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által is jóváhagyott kiigazítási programot, a helyzet stabilizálódott.
A hitelfeltételek szigorodása, a reálbérek csökkenése és a növekvő munkanélküliség miatt csökkent a fogyasztás és növekedtek a háztartások megtakarításai, továbbá csökkentek a befektetések a vállalati szektorban is. Ez év eleje óta a pénzügyi piaci feltételek tovább javultak, a gazdasági élénkülés körüli bizonytalanság csökkent, a befektetői bizalom pedig - mint azt több nagy nemzetközi cég befektetése mutatja - emelkedett.
A gazdasági növekedés mértékére vonatkozó előrejelzés javítása a javuló exportteljesítményen, illetve az annak támogatásával mutatkozó gazdasági élénkülésen alapul - áll a szövegben. A belső fogyasztás ugyanakkor továbbra is alacsony szinten volt - tette hozzá a jelentés. A közelmúltban bejelentett intézkedésekkel kapcsolatban az elemzés egyebek között leszögezte, hogy az szja-reform várhatóan lökést ad a háztartások fogyasztásának, ugyanakkor ezt a hatást mérsékli, hogy az adócsökkentés főként a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartásokat támogatja, az adófizetők mintegy 40 százaléka gyermektelenség vagy alacsony jövedelem miatt nem élvezheti a reform hasznát, valamint a nyugdíjjárulékok eltérítésével kapcsolatos bizonytalanság és a hosszú távon növekvő belső államadósság miatti aggodalmak nyomán valószínűleg nő a megtakarítási hajlam.
A munkanélküliség javulását segíti a bizottság szerint a mérséklődő adószorítás, a társasági jövedelemadó csökkentése, valamint a befektetési tervek. Az államháztartási deficit leszorításának érdekében bevezetett különilletékek viszont a bizottság várakozásai szerint kedvezőtlen hatást tesznek a beruházásokra és a fogyasztásra. A bankadó például várhatóan csökkenti a társaságoknak és a háztartásoknak jutó hiteleket, az energiaügyi, távközlési és kiskereskedelmi különadók pedig az üzleti környezetre gyakorolnak negatív hatást, illetve az infláció növekedésének irányában hatnak.
A deficittel kapcsolatban a bizottság megjegyezte, hogy az idén várhatóan sikerül tartani a 3,8 százalékos célkitűzést, bár a bevételi oldalon egy százaléknyi hiány, a kiadási oldalon pedig 1,5 százalék elcsúszás mutatkozik az eredeti tervekhez képest. Az új kormány ugyanakkor összesen mintegy 2 százaléknyi deficitcsökkentő intézkedéseket hozott. A jövőre prognosztizált hiánnyal kapcsolatban a bizottság bevételi oldalon az adócsökkentéseket (a GDP-hez képest több mint 2 százalék) említette, de figyelembe vette a különadók emelő hatását (1,3 százalék) és a nyugdíjjárulékok eltérítését (1,3 százalék) is.
A kiadási oldalon a bizottság számolt az állami szektorban a bértömeg csökkenésével, az önkormányzati beruházások valamelyes (0,3 százalék) hanyatlásával az idei évhez képest, illetve 0,4 százaléknyi költségvetési tartalékkal. Gyorsul a bizottság szerint az uniós források felszívása, viszont a költségvetési tervezetből a testület hiányolja a szerkezeti reformokra vonatkozó terveket. A testület azt is megjegyezte, hogy nem vette figyelembe a magántól az állami nyugdíjpénztárakhoz áramlás lehetséges hatásait, jóllehet ennek következtében akár 2 százalékkal is csökkenhet a hiány, és az államadósság is visszaeshet egy százalékkal, mivel a magánpénztárak vagyonának mintegy felét magyar államkötvényekbe fektették.
A 2012-es magas deficit-előrejelzést a bizottság azzal magyarázta, hogy a nyugdíjjárulékok eltérítésének hatása befejeződik, a tervek szerint csökken a bankadó, és további szja-csökkenések is várhatók. Ezeket a hatásokat Brüsszel szerint csak részlegesen ellensúlyozza a gyorsuló gazdasági növekedés, ráadásul a bizottság kalkulációi szerint kifut a különadók hatása is. Sajtótájékoztatóján a közép-európai országokat érintő kérdésekre válaszolva Olli Rehn pénzügyi biztos fontosnak tartotta, hogy ezekben a tagállamokban ne fordítsák vissza a nyugdíjreformot, illetve a kormányok próbálják tartani magukat deficitcéljaikhoz.
