Jobban nőtt a GDP az első negyedévben
A május közepén közölt - előzetes adatokon alapuló - első becslésben 3,4 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést közölt a hivatal. A naptárhatástól és az egyedi hatásoktól megtisztított adat 3,3 százalékos növekedést mutat, 0,2 százalékponttal magasabbat az előzetesen közölt 3,1 százaléknál.
A bruttó hazai termék 3,5 százalékos első negyedévi bővüléséhez az ipar 1,8, az építőipar 0,2, a szolgáltatások 1,3 százalékponttal járultak hozzá. A mezőgazdaság 0,3 százalékponttal visszafogta a GDP növekedését. A felhasználási oldalon a külkereskedelem 3,0 százalékponttal táplálta a növekedést a végső fogyasztás 1,1 százalékkal járult hozzá, míg a beruházások visszaesése 0,5 százalékponttal fékezte a növekedést - közölte a KSH.
A feldolgozóiparban 8,0 százalékkal nőtt a hozzáadott érték a tavalyi első negyedévhez képest, az előző negyedévi 5,5 százalékos emelkedést követően. Az ipar egészét tekintve a tavaly negyedik negyedévi 4,1 százalékról 7,7 százalékra gyorsult a növekedés üteme. A feldolgozóiparon belül a járműgyártás, illetve a hozzákapcsolódó beszállító ágazatok teljesítménye nőtt jelentősen, jegyezte meg a KSH. Az iparon belül a nem ipari jellegű tevékenységek növekedése is számottevő volt, mivel az ipar nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások nemcsak ipari, hanem egyéb, például kereskedelmi tevékenységet is folytathatnak, magyarázta jelentésében a hivatal.
Az építőiparban 9,2 százalékos volt a növekedés az előző negyedévi 6,2 százalék után, ráadásul az egy évvel korábbi 26 százalékot közelítő magas bázison. A mezőgazdaság teljesítménye 11,6 százalékkal visszaesett az egy évvel korábbival összevetve, de a mezőgazdaság szezonális sajátosságai miatt az első negyedévben hozzáadott érték javarészt az év későbbi szakaszaiban realizálódik.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,3 százalékkal bővült. Ezen belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,5 százalékkal emelkedett. A szállítás, raktározás teljesítménye 2,1 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység hozzáadott értéke 1,3 százalékkal csökkent, egyrészt a háztartások hitelállományának mérséklődése miatt, elsősorban a devizahitelek forintosítása és elszámolása következtében. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 3,8 százalékkal bővült elsősorban a tudományos kutatási és fejlesztési teljesítménynek köszönhetően.
A háztartások tényleges fogyasztása 2,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ebből a legnagyobb részt képviselő vásárolt fogyasztás 2,7 százalékkal bővült, ami 2006 eleje óta a legjobb adat. Az élelmiszerek, közlekedési, a szabadidős és kulturális szolgáltatások fogyasztása vendéglátásra és szálláshely-szolgáltatásra valamit a lakásszolgáltatásokra fordított kiadások emelkedtek, míg az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) fogyasztása csökkent. A külföldiek magyarországi fogyasztása nagyobb arányban nőtt, mint a magyarok külföldi fogyasztása, jegyezte meg a KSH. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások volumene 2,8 százalékkal növekedett, a közösségi fogyasztásé 5,4 százalékkal csökkent.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,7 százalékkal alacsonyabb lett, ami két éve a legrosszabb adat, csökkent a gép- és berendezés beruházások volumene, de annál is jobban építési beruházásoké. A nagyobb súlyúak közül egyedül a feldolgozóipar beruházási teljesítménye nem csökkent, lényegében stagnált, jelentette a KSH.
Az áruk és szolgáltatások külkereskedelmében - folyó áron - 762 milliárd forint aktívum keletkezett az első negyedévben. Az export 10,3, az import 7,8 százalékkal emelkedett, amiből a szolgáltatások forgalma az exportot növelte, az import növekedését mérsékelte. Az áruforgalomban a kivitel 9,8, a behozatal 8,4 százalékkal bővült, míg a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, az importja 4,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. (MTI)
