Kadhafiból nem vált partner, kenőpénzekből erősítette hatalmát
Több cég kereken elutasította a követelést, mások, köztük több amerikai központú nagyvállalat is, elfogadták: ami lényegében vesztegetéssel ért fel, hogy folytathassák líbiai tevékenységüket - ezt a The New York Times szerint üzleti vezetők, amerikai tisztségviselők és külügyminisztériumi dokumentumok egyaránt megerősítették. Az eset csak egy a sok közül, s jól érzékelteti a korrupcióra, vesztegetési pénzekre, zsarolásra és politikai nyomásra épülő gyakorlatot, amelyet Líbia azóta is követett, hogy 2004-ben az Egyesült Államok újra felvette a kapcsolatot Kadhafi ezredes kormányával.
Amióta az amerikai és a nemzetközi kőolajtársaságok, távközlési cégek és befektetők beléptek a líbiai piacra, Kadhafi ezredes vagy környezetének tagjai ismételten megkövetelték a sokmillió dolláros "szerződés-aláírási prémiumokat" és "tanácsadó-szerződéseket" - vagy azt, hogy kényszer-partnerségek révén a Kadhafi-család tagjai lefölözhessék az üzleti haszon egy részét. A líbiai vezető és köre által a nyugati szankciók megszüntetése óta felhalmozott vagyon elősegítette, hogy megerősítsék az ország fölött gyakorolt ellenőrzésüket.
Miközben még nem dőlt el, milyen sikerrel jár az Egyesült Államok és szövetségesei által folytatott líbiai katonai akció, a Kadhafi rendelkezésére álló források - ide értve több tucat milliárd dollárnyi készpénzt, amelyből zsoldosait és támogatóit pénzeli -hozzájárulnak ahhoz, hogy megtarthassa vagy még egy ideig meghosszabbítsa hatalmát. A líbiai vezetés nem csupán az üzletelni kívánó korporációktól húz sápot, hanem egyes kormányoktól is. Úgy tűnik, a líbiai bankok búsás haszonra tettek szert azzal, hogy az utóbbi időben segítettek Iránnak hatalmas pénzösszegek tisztára mosásában, megsértve a Teherán ellen elrendelt nemzetközi szankciókat - erősítette meg a WikiLeaks leleplező portál által közzétett egyik amerikai titkos diplomáciai távirat.
2009-ben amerikai diplomaták figyelmeztették Tripolit, hogy Iránnal folytatott üzletelésével Líbia "rövid távú feltételezett üzleti előnyökért" elvesztheti a megjavult nemzetközi imázsával járó előnyöket. Amikor Kadhafi ezredes lemondott országa nukleáris ambícióiról és kinyilvánította, hogy szakít a terrorizmussal, sok amerikai cég még egy ideig óvakodott attól, hogy üzletet kössön a líbiai hatóságokkal. Ám azt követően, hogy 2008-ban végre megszületett a megállapodás a Skócia fölött felrobbantott Pan Am utasszállító gép ügyének rendezéséről, az amerikai kereskedelmi minisztérium illetékesei egyfajta önkéntes házasságközvetítő szerepet kezdtek játszani az amerikai vállalatok és a líbiaiak között.
Legalább egy tucat amerikai nagyvállalat, köztük a Boeing, a Raytheon, a Conco Phillips, az Occidental Petroleum, a Caterpillar és a Halliburton vetette meg lábát Líbiában, vagy próbálkozott ezzel. Az Obama-adminisztráció és a líbiai kormány májusban új kereskedelmi megállapodást kötött, amely Gene Cretz líbiai amerikai nagykövet megfogalmazása szerint a két ország közötti kétoldalú gazdasági kapcsolatok "kiszélesítésére és elmélyítésére" irányul. Az amerikai külügyminisztérium dokumentumai szerint Kadhafi ezredes személyes szerepet játszott számos üzleti döntésben, például ragaszkodott ahhoz, hogy minden 200 millió dollárnál nagyobb összegű szerződést maga is ellenjegyezzen.
Kadhafi és családja világszerte számlákat nyitott a kormányát támogató líbiai törzsek tagjainak neveire - állítja Idrisz Abdulla Abed Asz-Szenusszi, a száműzött egykori líbiai uralkodócsalád tagja, aki jól ismeri Kadhafi ezredes üzleti tevékenységét. A Kadhafi-família tagjai fényűző életre rendezkedtek be, világszerte értékes ingatlanokat szereztek meg, hollywoodi befektetésekkel és amerikai popsztárok részvételével rendezett estélyekkel hívták fel magukra a figyelmet. Több olyan eset ismeretes, amikor a líbiai felek által támasztott feltételek miatt meghiúsult valamilyen külföldi befektetés.
Egy a NYT által meg nem nevezett távközlési cég akkor tett le líbiai leányvállalat létesítéséről, amikor partnerei közölték, hogy Muhammad Kadhafit, a líbiai vezető fiát kell bevennie partnernek. Az amerikai külügyi dokumentumok szerint a Caterpillar is sokat ígérő megállapodás aláírására készült, mikor a líbiai fél jelezte, hogy a partner egy olyan állami cég lesz, amelyet a Kadhafi-család ellenőriz. Az illinoisi óriásvállalat ezt nem fogadta el, válaszul a líbiaiak kizárták az üzletből. A Líbiával ténylegesen megkötött szerződések nem egy esetben gigantikus "szerződéskötési prémiumot" tartalmaztak. 2008-ban a kaliforniai Occidental Petroleum egy 30 évre szóló koncesszióért 1 milliárd dollár "aláírási prémiumot" fizetett, ugyanennyit adott egy hasonló szerződésért a Petro-Canada kanadai cég.
Az Occidental szóvivője szerint a hosszú távú szerződéseknél ez korántsem számít rendkívülinek. 2004-ben a Bush-kormányzat abban a reményben határozott a Líbiával való kapcsolatok felújításáról, hogy a Kadhafi rehabilitálásától remélt haszon felülmúlja az ezzel járó kockázatokat, nevezetesen a normalizálással Kadhafi "többé nem a Közel-Kelet veszett kutyája" lesz, hanem inkább a partner szerepét tölti majd be. Az akkori illetékesek egyike ma nem tagadja: a gyakorlatban egyáltalán nem az következett be, amit el szerettek volna érni - tűnik ki a NYT írásából. (MTI)
