Kamatdöntés utáni elemzői reakciók
Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője úgy ítélte meg, hogy kormány adóemelési tervei (jövedéki adók, áfa) miatt a jövő évre várt inflációs pálya érdemben, 1-1,2 százalékponttal felfelé módosult a korábbi várakozásokhoz képest, ami azt is jelenti, hogy a 3 százalékos inflációs cél teljesülése jövőre sem lehetséges.
Szerinte az MNB feltehetően egyszeri hatásnak tekinti az adóemeléseket, ami 12 hónap elteltével eltűnik az inflációból, azonban a másodkörös hatások, az inflációs várakozások magasan maradása miatt az óvatosság indokolt marad. Ameddig viszont nincs bizonyíték az inflációs várakozások emelkedésére, a monetáris politikának nem kell szigorítással válaszolnia. A felfelé mutató inflációs kockázatokat némileg növelheti a minimálbér jelentős emelése, amennyiben a munkaadók a megnövekedett költségeket igyekeznek áthárítani.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban erőteljesen felerősödtek a stabilitási kockázatok, amelyek egy része külső eredetű, de a kormány devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos intézkedési igen jelentős kockázatokat okoznak a pénzügyi rendszernek - tette hozzá. Mindezek miatt a korábbi kamatcsökkentési várakozások teljesen kiárazódtak a piacról, sőt mérséklet kamatemelési árazások is megjelentek a következő 3-6 hónapos horizonton - mondta. Kiemelte, így nem lehet kamatcsökkentésre számítania következő egy év során, kamatemelés pedig elsősorban a kockázatok felerősödése, jelentős forintgyengülés, illetve a kockázati felárnövekedés esetén lehetséges.
Suppan Gergely szerint a legvalószínűbbnek az alapkamat 6 százalékos szinten tartása, azonban a felfelé mutató kockázatok erősen megnövekedtek. Úgy vélekedett: a Monetáris Tanácsban feltehetően ismét megvitatták a kamatemelés lehetőségét. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfólió menedzsere is azt mondta, hogy a várakozásoknak megfelelően az MNB továbbra sem nyúlt az alapkamathoz, maradt a 6 százalékos irányadó ráta. Hozzátette: a kockázatok továbbra is megmaradtak, azonban a forint gyengülési üteme mérséklődött, a CDS felárak kicsit korrigáltak, és az állampapírhozamok is lejjebb ereszkedtek.
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a rögzített árfolyamú előtörlesztés, és a 2012-ben devizában lejáró nagyarányú államadósság miatt a devizapiaci intervenció lehetősége más országokhoz képest korlátozottabb, így jelentősebb további piaci hangulatromlás esetén az MNB számára csak a kamatemelés maradhat. A legnagyobb veszélyforrás továbbra is az európai adósságválság kezelése, a német álláspont várható győzelme nem tud tartós megoldást nyújtani a monetáris unió problémáira, az elhúzódó feszültségek, és az ebből adódó folyamatos kockázatkerülés miatt a hosszú időn át rendkívül népszerű feltörekvő piacok helyzete törékennyé vált.
Magyarország ebből a szempontból különösen sérülékeny, hisz a piacon lévő állampapírok közel felét külföldiek birtokolják, és ők további hangulatromlás esetén eladásokba kezdhetnek, ami hirtelen forintgyengülést és ugrásszerű hozamemelkedést eredményezhet - húzta alá, és hozzátette: a sérülékenységünket fokozza, hogy közeljövőben esély van Magyarország leminősítésére, amivel a besorolásunk befektetési kategória alá kerülne. Az adóemelések miatt a gyenge növekedés ellenére emelkedő, a célt jóval meghaladó infláció újabb kockázati tényező lehet, de jelenleg ez jelenti a kisebb problémát - véli az elemző.
A feltörekvő piaci jegybankok a negatív piaci hangulat mellett az elmúlt időszakban inkább devizapiaci intervenciókkal próbálták fékezni devizájuk gyengülését. A borús növekedési kilátások miatt, a sok esetben emelkedő infláció ellenére a kamatemelések elmaradtak, bár Törökországban már látni arra utaló jeleket, hogy csupán devizapiaci intervenciókkal tartósan nem kezelhető a helyzet - tette hozzá. (MTI)
