Kérdések és kételyek a Munkavédelmi törvény változásai körül

A munkavédelmi törvény legutóbbi, 2020 január elseje óta hatályos változása a munkaegészségügyi vonatkozású bejelentések tartalmát szabályozza újra és az eddigiektől eltérő nyilvántartási kötelezettségeket ír elő, például a veszélyes anyagok hatásainak kitett munkavállalókra vagy a vegyianyagok kezelésére, nyilvántartására vonatkozóan. A jogalkotó alapvető célja természetesen nem vonható kétségbe, ez a munkavállalók egészségének védelme. Az új paragrafusokkal elérni kívánt munkáltatói intézkedések eredménye, jogszerűsége viszont már felvet kérdéseket. Nehezen megválaszolható kérdéseket.

Kérdések és kételyek a Munkavédelmi törvény változásai körül

Miről is szólnak a legutóbbi változások? Mindenekelőtt érdemes egy pillantást vetni az előzményekre. A veszélyes anyagok – a legtöbb iparágat érintő - gyors fejlődése, terjedése, illetve a biztonságos kezelés-felhasználás-ártalmatlanítás kérdései egyre inkább előtérbe kerülnek a munkavédelem, környezetvédelem, sőt ezekhez kapcsolódva az egészségügyi területek fórumain.

Érthető, hiszen az egészségkárosító, környezetkárosító hatások, különösen a hosszú távú hatások alapos kiismerése alig, esetenként egyáltalán nem tartja a lépést az anyagok felhasználásával, tömeges elterjedésével. Nem véletlen, hogy az Európai Munkavédelmi Ügynökség 2018-2019-es kampánya is a veszélyes anyagokkal, rákkeltő anyagokkal járó kockázok megelőzéséről szólt. Magyarország esetében érdemes még egy szempontot megemlíteni: annyira kevés foglalkozási megbetegedésre, fokozott expozíciós esetre derül fény, hogy az aligha alapoz meg bármilyen vizsgálatot, intézkedést akár a gazdasági szereplők, akár a hatóság oldaláról.

Mindig minden kell?

Nagy horderejű jogalkotói lépés a munkavédelmi törvény idén január elsejétől hatályos azon változása, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás előírja, hogy minden veszélyes anyag esetében (Mvt. 63/A§) expozíciós nyilvántartást kell vezetni, ami tartalmazza a munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, továbbá az expozíciót okozó veszélyes anyag nevét és a munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét. Ennél is nagyobb fejtörésre adhat okot, hogy a mért adatokat veszélyes anyagonként kell bejegyezni. A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény. A veszélyes anyagok esetében ilyen nyilvántartási kötelezettség nem volt, csupán munkakör szintjén kellett behatárolni az érintett munkavállalókat. 

A megelőzés szempontjából viszont kedvező változás lehet, hogy már a 2. kategóriájú rákkeltőkre (ezek a még nem bizonyítottan, de feltehetően rákkeltő anyagok) is, mint veszélyes vegyi anyagokra is, ugyanúgy vonatkoznak a nyilvántartási szabályok (Mvt. 63/B§).Kevésbé érthető viszont, hogy az új szabályozás nem követeli meg, hogy a veszélyes anyagok alkotta veszélyes keverékeket is tartalmazza a nyilvántartás, holott erre volt előírás a jelenlegi szabályozás egyfajta előzményének tekinthető 25/2000-es EüM-SzCsM együttes rendeletben. Veszélyes keveréknek az két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keveréket vagy oldatot nevezzük, amely a fizikai és/vagy egészségi veszélyek miatt veszélyes besorolást kap. Alapvető tapasztalat, hogy a vállalkozások csak annak a kötelezettségnek tesznek eleget, amelyet rájuk ró a jogszabály, e tekintetben nem jellemző a túlteljesítés. Így, ha a jogszabály nem tartalmazza a veszélyes keverékek nyilvántartására vonatkozó kötelezettséget, nagy valószínűséggel nem is fogják azt nyilvántartani. Vagy akár többféle, egymásnak ellentmondó jogalkalmazói gyakorlat alakul ki, ami épp annyira probléma a cégeknek, mint az ellenőrző hatóságnak. És akkor még nem esett szó a munkavállalók, munkahelyi vezetők szintjén megjelenő kockázatról, amit az „akkor most ez veszélyes anyag (keverék!?) vagy sem?” dilemma okozhat.

KÉRDÉSEK

A megváltozott jogszabály a veszélyes anyagok nyilvántartása kapcsán a következő kérdéseket veti fel:

-Mi számít nyilvántartás köteles veszélyes anyagnak? Ki dönti el, hogy mely (tulajdonságú, veszélyességű, mennyiségű stb.) anyagokra alkalmazandó e kötelezettség? Például egy iroda takarítószereit egyénileg nyilván kell tartani?

-Mit kezdjenek a veszélyes anyagok keverékeivel nyilvántartás szempontjából? És mit kezdjenek a gyakorlatban a keverékekkel, hiszen a nyilvántartás nem öncélú, további döntéseket, cselekvéseket alapoz meg, hogy egy anyag benne van-e, vagy sem?

Szükséges és kötelező intézkedés - szabálytalanul

Ha tovább gondoljuk a veszélyes anyagok munkahelyi jelenlétét és ezzel összefüggésben a fokozott expozíció lehetőségét (ilyenről például abban az esetben beszélünk, amikor a munkavállaló szervezetében határéték feletti mennyiségben van jelen egészégkárosító vegyi anyag), akkor egy másik ide kapcsolódó, és szintén jelentős törvényi változáshoz érkezünk. A munkavédelmi törvény több egymást követő változása érintette a fokozott expozíció kivizsgálásának, bejelentésének kérdését, valamint a vegyi anyagok nyilvántartásának követelményeit. A fokozott expozíció kivizsgálása hosszú időn keresztül az észlelő orvos bejelentése alapján a munkavédelmi hatóság feladata volt. A 2019 őszi jogszabályváltozások óta (2020. január 1-től hatályos 27/1996 NM rendelet, 5.§) viszont ez már a munkáltató feladata, és csak a kivizsgálás eredményét kell bejelenteniük a hatóságnak.

Ez a megoldás – vélhetően a jogalkotói szándéknak megfelelően - javíthatna a fokozott expozíciós esetek jelentési fegyelmén, közvetetten pedig a segítené a megelőzést.

Márpedig a fokozott expozíciós esetek látenciája, aluljelentettsége nehezen vonható kétségbe, elég csak egy pillantást vetni a munkavédelmi hatóság éves összefoglalóira, amelyekben a jelentett fokozott expozíciók száma több évben is 100 eset alatt maradt országosan (!). Ha meg is valósult egy-egy határérték túllépés, a vétkes vállalkozások inkább próbálták jobb esetben megszűntetni, rosszabb esetben eltussolni a problémát, nyilván jelentés nélkül. E változást követően a kötelező kivizsgálás és a már megtett, sikeres intézkedés „lejelentését” utólag talán „könnyebb szívvel”, a jogkövető magatartás jó érzésével teszik meg az illetékesek.A fokozott expozíciók kivizsgálását követő bejelentési kötelezettségnek viszont vannak aggályos elemei. Egyrészt adatvédelmi szempontból lehet problémás, másrészt pedig adatkezelés oldaláról vet fel nehézségeket. 

Az egészségügyi adatok kezeléséről szóló törvény ugyanis se a munkáltatót, se a munkabiztonsági szakembert, se a munkavédelmi képviselőt nem jogosítja fel egészségügyi adatok kezelésére, így a foglalkozási megbetegedések kivizsgálásáról szóló jogszabályban munkavédelmi törvényben meghatározott kivizsgálási kötelezettség ebben a formában jogszerűen nem teljesíthető. 


Hogy miért nem tudják „átlépni” az egészségügyi adatokba való betekintést, az a vizsgálat folyamatából kiderül. A fokozott expozíciót többek között a laborleletek alapján bizonyító biológiai expozíciós mutató (BEM), vagy ambuláns lap, illetve más orvosi egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentumok teszik láthatóvá. Az Mvt. ezen adatok munkáltatói rögzítését, nyilvántartását nem írja elő. Ugyanakkor felmerül a kérdés: hogyan lehet a munkáltató számára a fokozott expozíciót hitelt érdemlően bizonyítani és arról megfelelően tájékoztatni az érintett munkavállaló leletei nélkül? A konkrét érintett munkavállaló megnevezése nélkül hiába beszélünk leletről, nem lehet a munkakört, az expozíció helyét, lehetőségét behatárolni, vagyis az egészségkárosító hatások megszűntetésére irányuló intézkedés nem lesz célzott, nem lesz hatékony. Ha egyáltalán elkezdődik.

KÉRDÉSEK

-A fokozott expozíciók kivizsgálása közös szaktevékenység, amelyben rész vesz a munkavédelmi szakember, a foglalkozás-egészségügyi orvos és adott esetben a munkavédelmi képviselő. Hogyan oldható meg az egészségügyi adatok jogszerű kezelése? Megoldható-e e jelen szabályozás mellett egyáltalán?

-Az expozíció a munkahelyen jelen lévő (fizikai, kémiai, biológiai) tényezők hatásának való kitettség, amely a munkavállalót az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül éri. Ez azt jelenti, hogy a veszélyes anyagok esetén – amennyiben a munkavállalókat védőeszköz óvja – csupán az expozíció lehetőségét, valamilyen szintű kockázatát lehetséges rögzíteni. Ennek dokumentálása nyilván nem önmagában cél (egyébként a kockázatértékelésen belül is megvalósul). Ha megfelelően működik az expozíciós nyilvántartás, akkor nehezítheti a munkavállalók eltérő munkakörök közötti - esetenként ötletszerű és nem feltétlenül az alkalmasságot szem előtt tartó - rotációját. De e vitatható munkaszervezési lépés elkerülésére valóban megoldás egy plusz nyilvántartás? A nyilvántartás lehetővé teheti egy-egy foglalkozási megbetegedés eredetének a visszakövetését, amennyiben hiteles és valós. A foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciók jelentési aránya, ahogy erre már utaltunk, gyaníthatóan távol áll a realitásoktól. Az új szabályozás képes lehet változtatni ezen?

E kérdések akár jogi (adatvédelmi), akár munkavédelmi szempontú megközelítése adhat valamiféle választ, intézkedésre vonatkozó irányt a jogkövető vállalkozások számára. Ugyanakkor, egyáltalán nem biztos, hogy ezek a válaszok kiállják a másik szakterület próbáját, illetve a válaszokból levezetett intézkedések megfelelnek a hatóság elvárásainak. És persze az sem mellékes, hogy a jogalkotói szándékból mi valósul meg. A kutakodva, találgatva, rosszabb esetben kapkodva meghozott intézkedések előtt érdemes volna beszélni minderről az érintetteknek, úgy a jogalkotói, mint a jogalkalmazói oldalon.

Szerző: Gedeon András, alemonae.com

Hozzászólások

Korlátlan megfigyelési jogot kapott az Operatív Törzs?

Az április 7-én a Magyar Közlönyben közzétett 93/2020. (IV. 6.) számú kormányrendelet feljogosítja az Operatív Törzset (OT), hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen. Ezzel az OT lényegében a hatályos adatvédelmi jogszabályokra tekintet nélkül korlátozás nélkül ismerhet meg – adott esetben különleges – személyes adatokat, ami a járvány elleni küzdelem érdekében szüksége lehet ugyan, de adatvédelmi aggályokat is felvet. A CERHA HEMPEL Dezső és Társai Ügyvédi Iroda szakértői alább röviden bemutatják a legfontosabb jogi szempontokat ezzel kapcsolatban.
2020. 04. 10. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Támogatás a baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmére

Akár a beruházási költség felét, de legfeljebb 30 millió forint támogatást igényelhetnek a Vidékfejlesztési Program terhére azok a gazdálkodók, akik baromfi- vagy sertéstelepeik járványvédelmét erősítenék. A különböző járványos állatbetegségek megjelenésének kockázata számos technológia bevezetésével csökkenthető, a támogatás alapvető célja ezen megoldások beszerzésének, kiépítésének elősegítése. A pályázat részleteit a Deloitte agrárszakértői foglalták össze.
2020. 04. 09. 23:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Sikeres volt az AutoWallis kötvényaukciója

Túljegyzéssel zárult az AutoWallis mai aukciója a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Kötvényprogramja keretében. Az ajánlatokból elfogadott 3 milliárd forint névértékű 10 éves kötvényt 2,827 százalékos átlagos hozammal vásárolták meg az intézményi befektetők. A tőzsde autós vállalata a kötvényekből befolyt összeget leányvállalati hiteleinek refinanszírozására használja fel.
2020. 04. 09. 19:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Erősödött a részvények többsége a hazai piacon

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 898,08 pontos, 2,73 százalékos emelkedéssel, 33 761,87 ponton zárt csütörtökön.
2020. 04. 09. 18:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Egy hónapja karanténban: milyen eszközei vannak a munkáltatóknak?

Sok vállalat esetében, ahol a távmunka releváns alternatíva, közel egy hónapja elszigetelten dolgoznak a munkavállalók. Mi történik azokkal, ahol ez nem lehetséges? Milyen lépésekre kényszerülhetnek a cégek a jelenlegi bizonytalan helyzetben? Milyen eszközök vannak a kezükben, hogy el tudják kerülni a leépítést, és meg tudják tartani a munkaerőpiacon kiépített jó hírnevüket? Ezekre a kérdésekre fogalmaztak meg javaslatokat a PwC Magyarország HR tanácsadási szakértői.
2020. 04. 09. 17:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Idén már a teljes cafeteria-juttatás több mint kétharmadát a SZÉP-kártya teszi ki

Noha a munkáltatók többsége idén is megtartotta az előző évben kínált cafeteria-elemek zömét, az adóelőnye miatt kiemelt helyzetben lévő SZÉP-kártya, illetve a pénzkifizetés teszi ki a teljes cafeteria-juttatások 96 százalékát – derül ki a BDO Magyarország adataiból.
2020. 04. 09. 15:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Online is le lehet tenni az ECDL-vizsgát a koronavírus-járvány alatt

A személyes kontaktusok elkerülése érdekében koronavírus-vészhelyzet alatt webkamerával, mikrofonnal felszerelt saját számítógépükről is teljesíthetik az ECDL-vizsgát a képzés résztvevői - jelentette be a nemzetközi számítógép-használói jogosítvány képzési programjának hazai működését felügyelő Neumann Társaság. Az elmúlt hétvégén a szokásosnál is nagyobb érdeklődés mellett lezajlott a Nemes Tihamér Online Programozási Verseny is, amelyre három régióbeli országból is bejelentkeztek versenyzők.
2020. 04. 09. 14:05
Megosztás:
Hozzászólások:

További turisztikai korlátozások lesznek országszerte

További korlátozásokat vezetnek be a koronavírus-járvány terjedésének lassítása érdekében az önkormányzatok országszerte, így a Balaton-parti városokban is. A Velencei-tó és a Dunakanyar települései is azt kérik, hogy a húsvéti hosszú hétvégén mindenki maradjon otthon. Balatonfüreden csütörtök délben, Visegrádon péntek reggel lépnek életbe új rendelkezések.
2020. 04. 09. 13:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Az emberek visszafogottan vásárolnak húsvétra

Visszafogottabbak a húsvéti beszerzések a koronavírus-járvány miatt, az ünnepi vásárlások értéke elmarad a korábbi években tapasztalttól - mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI megkeresésére.
2020. 04. 09. 13:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Most az export volt jobb formában

Februárban – még a koronavírus-járvány hatásai nélkül – az export nagyobb mértékben nőtt, mint az import. A külkereskedelem következő hónapjai rendhagyóak lesznek, egyelőre inkább a mérlegtöbblet mérséklődésére van kilátás.
2020. 04. 09. 12:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Elmarad az MTA közgyűlése

A járványhelyzetre tekintettel elhalasztják a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) május 4-5-re összehívott, 193. rendes, egyben tisztújító közgyűlését, a vezetők megbízatását legkésőbb szeptember 30-ig meghosszabbították.
2020. 04. 09. 12:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Új pályázatok nyíltak meg a Magyar falu programban

Önkormányzati tulajdonban lévő utak, hidak építésére, felújítására és járdák építésének, felújításának anyagtámogatására pályázhatnak az ötezer, vagy ez alatti állandó lakossal rendelkező helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások a Magyar falu program keretében - közölte a Miniszterelnökség csütörtökön az MTI-vel.
2020. 04. 09. 11:30
Megosztás:
Hozzászólások:

BÉT: Mire számíthatnak ma a befektetők?

Emelkedéssel nyithat a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) csütörtökön az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
2020. 04. 09. 09:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Érettségihez ad tippeket az M5 oktatási műsora

Érettségi feladatok megoldásához is tippeket ad az M5 csütörtöki oktatási műsorában - közölte az MTVA Sajtó Osztálya szerdán az MTI-vel.
2020. 04. 09. 06:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Álláskeresés világjárvány idején: az online megoldásoké a főszerep

Keressen valaki munkát akár azért, mert a koronavírus miatt kialakult helyzetben veszítette el az állását, vagy azért, mert éppen a világjárvány kitörése előtt mondott fel előző munkahelyén, első találkozása leendő munkaadójával valószínűleg nem a megszokott módon történik majd. A járványügyi intézkedések miatt ezen a területen is a személyes kontaktust nem igénylő megoldások kerültek előtérbe.
2020. 04. 09. 04:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Április 15-ig SMS-ben is kérhető a bevallási tervezetek postázása

Az ügyfélkapuval nem rendelkezők az idén is kérhetik a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV) az szja-bevallási tervezetük postázását, amelyhez az adóazonosító jelet és a születési dátumot tartalmazó kérelmüket kell SMS-ben vagy egyéb módon eljuttatni a NAV-hoz április 15-éig - közölte az adóhivatal szerdán az MTI-vel.
2020. 04. 09. 03:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Románia közalkalmazottakat küld kényszerszabadságra

A román kormány fél hónapos kényszerszabadságra küldi azokat a közalkalmazottakat, akik munkájuk természeténél fogva nincsenek abban a helyzetben, hogy az első vonalban vegyenek részt a koronavírus-járvány elleni küzdelemben - jelentette be Ludovic Orban román miniszterelnök szerdán este.
2020. 04. 09. 03:00
Megosztás:
Hozzászólások:

Mennyi bort iszik a magyar? Ábrán mutatjuk!

Egy főre jutó évi bor- és mustfogyasztás, liter
2020. 04. 09. 02:30
Megosztás:
Hozzászólások:

Elindult a Palackposta 2020 borpromóciós kampány

Elindult a Palackposta 2020, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és az Agrármarketing Centrum (AMC) közös borpromóciós kampánya, amely az online termelői borrendelést népszerűsíti a fogyasztók felé - közölte a HNT szerdán az MTI-vel.
2020. 04. 09. 00:05
Megosztás:
Hozzászólások:

Már a fertőtlenítőszert is hamisítják

Fertőtlenítőszert hamisító bandát lepleztek le a rendőrök a fővárosban - közölte a rendőrség szerdán a honlapján. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közleménye szerint az okozott kár több mint 22 millió forint.
2020. 04. 08. 23:30
Megosztás:
Hozzászólások: