Kerekasztal a cigányság jövőképéről
A kormányt és az MSZP-t képviselő Teleki László országgyűlési képviselő azt mondta: a cigányság számára csak az lehet a kivezető út a nyomorból, ha következő kormányzat, legyen az bármilyen színezetű, továbbviszi azokat a romaintegrációs programokat, amelyeket az elmúlt nyolc évben elkezdtek, és komplex módon próbáltak kezelni. A prioritások között a foglalkozatást, a lakhatást és az oktatást említette.
A Fidesz fővárosi politikusa, László Zoltán erre úgy reagált: "a cigányság saját erejéből is képes lenne a felemelkedésre”, ezért a polgári kormánynak, ha felhatalmazást kap áprilisban a választóktól, az lesz a célja, hogy megadja a lehetőséget mindazoknak, akiknek szükségük van rá. Mint mondta, a munkanélküliség nem cigány-, hanem szegényügy, és a szociális kérdéseket az államnak kell megoldania - ezt pedig az elmúlt nyolc évben nem tette meg. Szombati Kristóf, a Lehet Más a Politika romaprogramjának felelőse viszont az alapvető problémát abban látta, hogy nem a mélyszegénység ellen küzdöttek a kormányok, hanem apró-cseprő programokkal próbálták elterelni a figyelmet. Megjegyezte: a roma kisebbség elleni gyilkosságsorozattal és támadásokkal párhuzamosan felerősödött a társadalmi dezintegrációs folyamat; megállításának egyik lehetősége, hogy "zöld gazdasági fordulattal" talpra állítják a gazdaságot.
Az MDF-et képviselő Pusztai Erzsébet arról szólt, hogy a munkára való alkalmassá tétel mindennek az alapja, és csak utána lehet az oktatással és a lakhatással foglalkozni.
Hell István újságíró, az SZDSZ V. kerületi ügyvivője szerint viszont egy normális országban nem lenne szükség külön romaprogramokra, így romaintegrációra sem, hanem rászorultsági szociálpolitikát kellene bevezetni.
A beszélgetésen megjelenteket arra kérte, hogy vessék latba befolyásukat pártjuknál annak érdekében, hogy a szélsőjobb megállításának jelképeként léptessék vissza jelöltjeiket a Borsod megyei Edelény körzetében, ahol Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke indul független jelöltként, és ezzel is segítsék elő, hogy egy polgárjogi, demokratikus képviselő kerülhessen a parlamentbe. Úgy véli, az ottani jelöltek közötti harcból a Jobbik jönne ki győztesként, és ennek a térség szegényei és cigányai látnák a kárát.
Teleki László erre úgy reagált, hogy jónak tartja a javaslatot, de félő, ezzel segítenék a Jobbik menetelését. Szerinte kezdetként a Fidesznek fel kell mondania a Jobbikkal való önkormányzati együttműködését, mert, mint mondta, félő, hogy a kétharmados többség érdekében a jelenlegi 81 önkormányzati együttműködésen túl a parlamentben is lesz "összekacsintás". A fideszes László Zoltán ezt pártja nevében visszautasította, és kijelentette: sem szövetséget, sem barátságot nem kötnek a Jobbikkal. A zsúfolásig megtelt Gödör klubban mintegy másfél száz kérdést tett fel a kiosztott lapokon a döntő többségében nem roma fiatalokból álló hallgatóság.
Főként a Jobbik erősödésének okát, a parlamenti pártok felelősségét, a romák foglalkoztatási és oktatási helyzetét firtatták, de kielégítő választ nem kaptak. A pártpolitikusok annak ellenére, hogy a szervezők "a cigánykérdés jövőbelátóiként” aposztrofálták őket, nem tudtak reális képet vázolni arra a kérdésre sem, mi lesz a cigányság sorsa tíz-húsz év múlva. Teleki László úgy látja, ha a cigányság politikai önszerveződése nem valósul meg, és nem lesz önálló frakciója, akkor húsz év múlva is ugyanezeket a problémákat fogják sorolni. A beszélgetésre a Jobbik képviselőjét nem hívták meg, mert a többi párt képviselője kijelentették: nem hajlandók egy asztalhoz ülni a radikálisokkal, hogy erről a kérdésről vitatkozzanak velük.
