Kereskedési csúcs a magyar áramtőzsdén
A rekord a hővel kapcsoltan áramot termelő 50 megawattnál kisebb erőművekben megtermelt áram kötelező átvételének (kát) átalakításával függ össze. Ezeknek, a szám szerint 92 termelőnek, úgynevezett kapcsolt mérlegkört kellett alakítaniuk. Ennek névleges teljesítménye a magyar villamosenergia rendszer teljesítményének mintegy 4 százalékát teszi ki. A kapcsolt mérlegkör tagjai csak a Mavirnak adhatják el az áramot, amit az a tőzsdén értékesít.
A július elsején hatályba lépett jogszabály szerint a továbbiakban a kapcsoltan termelő erőművek támogatását (kát), amit a fogyasztó a végfelhasználói árban fizetett meg, megszüntették. Ez a díjtétel a távhőtermelést támogatta, de ez július elsejétől - a korábbi közlés szerint - hőalapon történik a "kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj" megfizetésével. A díj a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlése szerint kilowattóránként 1,2 forint, és azt az áram árában a végfelhasználó fizeti meg.
A Mavir és a tulajdonában lévő HUPX közleménye emlékeztet arra, hogy rövid idő alatt hozták meg a jogszabályt és kevés idő állt a Mavir rendelkezésére a kapcsolt mérlegkör működésének és szabályozásának kidolgozására.
Tari Gábor, a Mavir vezérigazgatója a közleményben hangsúlyozta: "a jogalkotás során megfogalmazott feladatokra a rendszerirányító (Mavir) által adott megoldás reményeink szerint minden szereplő számára olyan eredménnyel jár majd, amely hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez. A magyar áramtőzsde ideális piaci értékesítési felület a kapcsoltan termelt villamos energia értékesítésre, különösen azért, mert hamarosan a fizikai határidős termékek tovább szélesítik az érintett kiserőművek értékesítési lehetőségeit".
