Kétéves csúcsán a konjunktúraindex
A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérés szerint sok havi stagnálás után májustól lendületet kaptak az üzleti várakozások: az üzleti bizalmi index a májusi mínusz 10,5 pontról mínusz 6,9 pontra javult. A fogyasztói bizalmi index júniusban kismértékben romlott, mínusz 37,3 ponton állt a májusi mínusz 34,4 pont után. A GKI-Erste konjunktúraindex mínusz 16,7 pontról mínusz 14,8 pontra javult.
Az üzleti szférán belül a kereskedelmi cégek kivételével júniusban minden ágazatban érezhetően javultak a várakozások. Az iparban leginkább a termelési kilátások megítélése lett kedvezőbb, de jobb lett a rendelésállományról, ezen belül az exportrendelésekről alkotott vélemény is. Az építőipari bizalmi index értéke a májusinál kisebb mértékben, de tovább emelkedett. Az előző három hónap termelési színvonalának megítélése számottevően, a rendelésállományé enyhén javult. A kereskedelmi várakozások viszont a májusi javulásnál kevésbé, de romlottak. Az eladási pozíció és a várható rendelések alakulásának megítélése egyaránt rosszabb, a készleteké viszont kedvezőbb lett. Júniusban a szolgáltatói bizalmi index emelkedett a legnagyobb mértékben, e szektorban a válaszolók különösen a várható forgalmat ítélték meg optimistábban.
Az iparban a foglalkoztatási szándék nem változott, a többi ágazatban kissé javult. A lakosság munkanélküliségtől való félelme viszont valamelyest erősödött. A kereskedelem kivételével május után júniusban is minden ágazatban többen voltak az árcsökkentést, mint emelést tervezők, de a különbség szűkült. Az áremelés tervezett mértéke azért a kereskedelemben is mérsékeltebb lett. A fogyasztók inflációs várakozása viszont egyértelműen erősödött. Minden ágazatban jelentősen javult a magyar gazdaság kilátásainak megítélése, s a derű- és borúlátók aránya már nem áll rettenetesen messze egymástól. A fogyasztók véleménye viszont júniusban e tekintetben is romlott.
A GKI fogyasztói bizalmi index júniusban a májusi emelkedésnél kisebb mértékben, de csökkent. A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét rosszabbnak, várható megtakarítási képességét és a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek következő egy évben megvalósítható vásárlási lehetőségét enyhén javulónak érezte.
