Kettős mércével mérnek a hazai bankok?
Az MTI által megkérdezett bankoknál úgy nyilatkoztak, hogy az alapkamat-csökkentés hatásának érvényesítésén a termékeik árazásában jelenleg dolgoznak, így annak hatásáról is csak a döntés meghozatala után tudnak nyilatkozni. Míg június végén, július elején nem volt ritka az akár 13 százalékos akciós betéti kamat, a legtöbb banknál mára már csak 10 százalék alatti kamatokat kaphatnak lekötött betéteik után a befektetők - derül ki a banki hirdetményekből. Az akciós betétekre ugyan még megtalálhatók kétszámjegyű ajánlatok, ezek azonban alig haladják meg a 10 százalékot. Ennél magasabb kamatot a kombinált termékeknél lehet elérni, ahol a megtakarított összeg egy részét banki betétben kötik le az ügyfelek, míg másik részét alapokba fektetik.
A hitelkamatok a betétinél szerényebb mértékben, szabad felhasználású ingatlan fedezetes kölcsönöknél általában 1-1,5 százalékponttal csökkentek. A K&H Banknál az MTI kérdésére annyit válaszoltak: a bank jelenleg dolgozik az új forint hiteltermékén, annak megjelenésekor hozza nyilvánosságra az ehhez kapcsolódó kondícióit.
Az OTP-nél pedig azt közölték, hogy a jegybanki alapkamat csökkentése olyan mértékű volt, ami már indokolttá teszi a banki kamatok felülvizsgálatát. Hozzátették: az elmúlt hónapokban lezajlott globális hangulatváltozás és a júliusi újabb forinterősödés, illetve a 100 bázispontos kamatvágás jó alapot ad arra, hogy a következő néhány hónapban mind a hitelezés, mind a megtakarítások erősödésére lehessen számítani. Emlékeztettek arra, hogy a pénzügyi válság mind hitel-, mind betét oldalon megtörte a korábban tapasztalt állománynövekedési trendet.
A bankok a forrásköltségek növekedése, a magyar országkockázathoz kötődő felárak emelkedése és a gazdasági válság okozta bizonytalanság miatt csak a korábbinál magasabb kamatok mellett tudtak hitelezni az első félévben. A hitelkereslet is visszaesett, hiszen a háztartások jövedelmi kilátásai romlottak. A két hatás eredményeként a háztartások árfolyamváltozástól tisztított nettó hitelfelvétele - amely 2008-ban a GDP 4,7 százaléka volt - 2009 első öt hónapjában 1 százalék alá esett.
Betéti oldalon a jövedelmi helyzet romlása a betételhelyezés visszafogása irányába hatott, ám a piaci kamatkörnyezet és a bankok között a lakossági betétekért folyó verseny emelkedő, sok esetben még a jegybanki alapkamatnál is magasabb betéti kamatokat eredményezett. Ezzel és biztonságuk miatt is a korábbinál vonzóbbak lettek a betétek, főleg a szerényebb, vagy sokszor negatív visszatekintő hozamú befektetési alapokkal szemben. Így az árfolyamváltozástól tisztított, szezonálisan igazított háztartási nettó betételhelyezés a 2008. első tíz hónapjában tapasztalt 2,2 százalékos GDP-arányos szintről november-decemberben 6 százalék közelébe ugrott, és azóta is 3 százalék körül mozog.
A forintkamatok további olvadásának az idén még teret adhat, ha a jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően, év végéig még csökkenti az alapkamatot. A július 27-i 100 bázispontos kamatvágás ugyan meglepte a piacot - elemzők csak legfeljebb 50 bázispontos monetáris lazítást prognosztizáltak -, ennek ellenére nem zárták ki a további kamatvágás lehetőségét. Előrejelzésük szerint a 8,5 százalékos jegybanki alapkamat az év végére 7-7,5 százalék körüli mértékre is süllyedhet.
