Kit segít igazán a CSOK?
Szél Bernadett társelnök pénteki budapesti sajtótájékoztatóján zsákutcásnak nevezte a kormány gazdaságpolitikáját, amelyet szerinte csak mesterséges impulzusokkal lehet fenntartani. A csok is egy olyan eszköz, amellyel az építőipart próbálja belendíteni a kabinet - fejtette ki. Szerinte ezt támasztja alá, hogy a program bevezetését semmilyen demográfiai tervezés nem előzte meg. Kijelentette: a kormány intézkedései kudarcot vallottak a demográfiai válság kezelésére.
A változásokhoz szerinte a bérszínvonal emelésére lenne szükség, valamint a bölcsődék, családi napközik elérhetővé tétele. Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes a csok közép- és hosszú távú káros következményeiről szólva rámutatott: a jövőben tovább emelkedik az üresen álló rosszabb állapotú lakások száma, miközben rövid távon megnőnek az ingatlanárak, de felmerül az is, hogy a családokat ismét hitelfelvételre, terheik túlvállalására késztetik. Szerinte ezért támogatást nemcsak az új építésű lakások vásárlásához kellene nyújtani, hanem a régiek megvételéhez és felújításához is. Bírálta a hosszú távú fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyását is.
Szél Bernadett kérdésre pártja távolmaradását a kvótareferendumról tartott többpárti egyeztetéstől azzal indokolta: ha a kormány komolyan gondolta volna, hogy egyeztetni kíván az ellenzéki pártokkal, akkor a népszavazási kérdés benyújtása előtt kellett volna azt megtennie, és nem utána. Ezzel cáfolta Kósa Lajosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének állítását, miszerint az LMP-nek az időpont nem volt jó, de a párt nyitott a kérdések megtárgyalására. Szél Bernadett válaszát azzal egészítette ki: a népszavazás "a Fidesz politikai trükkje, politikai perverziója", hiszen a kormány egy nappal az után nyújtották kezdeményezte azt, hogy egy magyar állampolgárt fizikailag akadályoztak meg népszavazási kérdése benyújtásában.
