Körvonalazódik egy német-francia megállapodás az adósságválság megoldására
Alig három héttel azután, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank washingtoni éves rendes közgyűlésén tartott megbeszélésen az euróövezeti államok pénzügyminisztereit súlyos kritikával illették tengerentúli társaik, hogy nem lépnek fel kellő eréllyel a válság megoldása érdekében, a hangulat jelentősen változott Párizsban a legnagyobb iparilag fejlett és fejlődő, G20-as államok pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek kétnapos megbeszélésén. Körvonalazódni látszik ugyanis egy német-francia megállapodás az európai és a világgazdaságot fenyegető görög adósságválság megoldására.
A terv - a kiszivárgott részletek alapján - lényegében három elemből áll: a görög adósság részleges leírásából, azaz egy rendezett körülmények között lezajló részleges államcsődből, az európai bankok feltőkésítéséből, illetve az intézkedések tovagyűrűző hatásainak megfékezéséből, különösen a nagyobb déli euróövezeti államok esetében. A terv pontosabb kidolgozása azonban még várat magára: vélhetően az Európai Tanács október 23-i ülésén születhet döntés az átfogó megoldás alapelveiről, a technikai részleteket pedig csak több héttel később véglegesíthetik - tájékoztatott Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a párizsi konferenciát követő sajtótájékoztatón.
Hasonlóképpen szólt Francois Baroin francia pénzügyminiszter, aki a magánbefektetői részvétel arányának növelését vetítette elő nyilatkozatában. A hírügynökségeknek nyilatkozó G20-as és euróövezeti források azonban előrehaladott tárgyalásokról számoltak be Párizsban. Az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) kapacitásainak bővítése a legvalószínűbb forgatókönyv szerint úgy történhet, hogy az európai intézmény állampapír-biztosítóként fellépve, a bajba jutott államok által újonnan kibocsátott kötvényekre 25 százalékos garanciát vállal - mondták a Dow Jones üzleti hírügynökségnek nyilatkozó euróövezeti források.
Az Európai Központi Bank (EKB) részvételével történő, tőkeáttételes kapacitásbővítési forgatókönyv már nincs a tárgyalóasztalon, többek között az EKB által tanúsított heves ellenállás miatt - tették hozzá. Más források azt mondták, hogy az euróövezeti kormányok közel állnak a megállapodáshoz, hogy egy évvel korábban, már 2012-ben létrehozzák a közös valuta térségének állandó mentőmechanizmusát, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (EFSF) felváltó Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM).
Mint mondták: "az az általános konszenzus, hogy az ESM jobb eszköz a válság kezelésére, mint az EFSF". Az euróövezeti vezetők így tovább dolgoznak a mentőterveken, ám az előrelépést jelzi, hogy több szakember is optimistábban nyilatkozott az európai törekvésekről. Timothy Geithner, az Egyesült Államok pénzügyminisztere biztatónak nevezte a kidolgozás alatt álló euróövezeti terveket, ám figyelmeztetett, hogy a lépések hatékonysága a még tárgyalás alatt álló részleteken múlik. Korábban az amerikai pénzügyminiszter rendre kételkedően fogalmazott az európai mentőakcióval kapcsolatosan és arra sürgette az euróövezeti vezetőket, hogy hatékonyabban lépjenek el az elhúzódó adósságválság megfékezése érdekében.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója, Christine Lagarde, bár üdvözölte az euróövezeti terveket, szombaton arra hívta fel a figyelmet, hogy immár a fejlődő piacokat is sújtja az euróövezeti adósságválság. Kijelentette: "Világos, hogy a három héttel korábbi washingtoni találkozó óta nem javult a helyzet. Ha volt változás, az inkább negatív volt. A kockázati kilátások sötétebbek, és a fejlett országok gyenge gazdasági helyzete már a fejlődő piacokra is hat". A konkrétumok hiányában a találkozót is egy általánosabb, kevés konkrétumot tartalmazó kommünikével zárták. Így fogalmaztak: Megnövekedett feszültségek és jelentős negatív irányba ható kockázatok érik a világgazdaságot, és a világ vezetőinek ellentmondást nem tűrően kell fellépniük a bizalom, a pénzügyi stabilitás és a növekedés helyreállítása érdekében
A gazdasági szakemberek kommünikéjükben üdvözölték az euróövezeti adósságválság megoldása érdekében tett erőfeszítéseket és arról tájékoztatnak, hogy előrelépések történtek az összehangolt cselekvési terv terén, amelyről további egyeztetések lesznek a G20-as államok vezetőinek november 3-4-i cannes-i találkozóján. Utóbbi értelmében a fejlett piacok erőfeszítéseket tesznek az üzleti bizalom helyreállítása és a növekedés beindítása érdekében, továbbá világos, hiteles és konkrét javaslatokkal állnak elő a költségvetési konszolidáció végrehajtása érdekében. A nagy folyó fizetési mérleg többletet felmutató országok a belső kereslet élénkítésére, míg a hiánnyal küszködő országok a belső megtakarítás ösztönzésére tesznek ígéretet - írták közleményükben a szakemberek.
A dokumentumban leszögezték, hogy elkötelezettek a bankrendszer és a pénzpiacok stabilitása mellett, és biztosítják, hogy a bankok megfelelő tőkével és likviditással rendelkezzenek a válság nehézségeinek leküzdéséhez. Hangsúlyozták: "a monetáris politika fenntartja az árstabilitást és továbbra is támogatja a kilábalást a válságból". A kétnapos rendezvényen több fejlődő piaci delegált is az IMF kapacitásainak bővítése mellett szólalt fel. A fejlett piacok többnyire elutasították, a javaslattevő országok, illetve Christine Lagarde megvizsgálandónak nevezte az előterjesztést. Wolfgang Schäuble, német pénzügyminiszter - amellett, hogy elutasította a javaslatot - kiemelte, hogy a kérdésről szóló tárgyalások még alig kezdődtek el. (MTI)
