Külföldi bírálatok a válságadó miatt
A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap a magyarországi különadó elleni tiltakozásról és a német kormány gazdasági miniszterének ez ügyben elfoglalt álláspontjáról közölt beszámolót Rainer Brüderle gazdasági miniszter "megrója Magyarországot" (Brüderle nimmt sich Ungarn zur Brust) címmel.
A liberális német újság szerint "Magyarország az euró válságának közepette veszi át az Európai Unió elnökségét, több német óriáscég pedig bizalmatlansággal figyeli a váltást - egy különadó miatt úgy érzik, hogy hátrányos megkülönböztetésben van részük. Brüderle gazdasági miniszter osztja ezt a nézetet" - áll az írás bevezetőjében. "Az elsősorban külföldi vállalatokat érintő adók alapvetően problematikusak az európai belső piac számára" - mondta Brüderle a lapnak. A német kormány ki is fejtette aggályait a magyar kormánynak.
Az ügy Brüderle és magyar kollegája, Fellegi Tamás januári tárgyalásán is a témák között szerepel majd a német lap szerint. "Egyébiránt pedig figyelemmel követjük, hogy az Európai Bizottság miként ítéli meg a tényállást" - tette hozzá a német gazdasági miniszter a Süddeutsche Zeitung beszámolója szerint. Az MTI megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn délután közölte, hogy a minisztérium 2010. december végén kapta meg Rainer Brüderle német gazdasági miniszter levelét. Az abban foglaltakat a tárca vizsgálja. "A magyar kormány a jelzett témában, a hivatalos válaszlevél megküldéséig nem kíván nyilatkozni" - tudatta az NGM az MTI-vel.
Az osztrák gazdasági miniszter, Reinhold Mitterlehner is osztja a magyar válságadókat érintő külföldi bírálatokat - derült ki hétfőn. Waltraud Kaserer, a miniszter szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: még tavaly november közepén egy memorandumot átadtak a témában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkárnak. A memorandumban felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós jogba ütközőnek tartják a meglepően rövid idő alatt bevezetett adókat. Ausztria szerint emellett az osztrák-magyar kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt is sértik az adók.
Hétfőn az Európai Bizottság közölte: tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre - közölte a brüsszeli végrehajtó testület egyik szóvivője. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság - tette hozzá Olivier Bailly. Az uniós jogszabályok alapján a bizottságnak elsősorban annak értékelésére van módja, hogy tiszteletben tartja-e a magyar jogszabály az egyenlőség elvét kimondó előírásokat - jelezte a szóvivő.
A szóban forgó december 15-i keltezésű levelet a Die Welt című német lap online kiadása ismertette a hétvégén, miszerint tizenhárom jelentős európai nagyvállalat elsőszámú vezetője szankciókat követel a magyar kormány ellen a különadók, és a külföldi vállalatokra vonatkozó egyéb intézkedések miatt. A lap birtokába került ötoldalas dokumentum szerint a prominens vállalatvezetők egyebek mellett arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy "győzze meg a magyar kormányt a befektetőket érintő törvényes keretek stabilitásának jelentőségéről és bírja rá Budapestet a jogtalan terhek visszavonására".
A vállalatvezetők szerint a magyar kormány intézkedései egyoldalúan diszkriminálják őket a magyar vállalatokkal szemben, ami ellentétes az Európai Unió jogszabályaival. A Welt online értesülése szerint a tiltakozás résztvevője Németországból az Allianz, az E.ON, az RWE, a Telekom, az EnBW, a Rewe elsőszámú vezetője. A hat német óriáscég tiltakozó akciójához csatlakoztak az osztrák Spar, OMV és Baumax, a cseh CEZ, a francia Axa, valamint a holland ING és Aegon vezetője is.
