Külföldi sajtó Magyarországról
A német rádió hírportálján is megjelent, Magyarország - Vita a holokauszt emlékévről című összeállításában a szerkesztő, Keno Verseck kiemelte, hogy a kormány nagyszabású rendezvénysorozatot tervez a magyarországi holokauszt kezdetének 70. évfordulójára, ami "a szélsőjobboldaliaknak nem tetszik", és sok konzervatív is "elutasítja", mert túlzottnak tartja a ráfordításokat.
A kormány azonban szilárdan kitart a tervei mellett - tette hozzá a szerző, idézve Kumin Ferenc nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkárt, aki a rádiónak elmondta, hogy a legfőbb cél a szembenézés a holokauszt "súlyos történelmi örökségével". A helyettes államtitkár egyebek között hozzátette, hogy a magyar hatóságok közreműködtek a zsidók deportálásában. A Deutschlandfunk anyagának szerkesztője szerint "ezek új hangok Magyarországon", hiszen az Orbán-kormányról "mostanáig az a hír járta, hogy nem határolódik el világosan az antiszemitizmustól", és "bírálói azt is felróják neki, hogy gyakran átveszi a szélsőjobb retorikáját".
A Neue Zürcher Zeitung kései stratégiaváltásként értékelte a magyar ellenzéki pártok döntését. Felidézte, hogy tavaly hónapokon keresztül tárgyaltak a baloldali politikusok egy esetleges szövetségről, azonban akkor csupán egy minimális kompromisszumot sikerült kötniük. Ez elsősorban a Mesterházy és Bajnai között kibontakozó hatalmi vetélkedésnek tudható be, és a lap szerint ebből a "pókerjátszmából" a taktikus, ugyanakkor kevéssé karizmatikus Mesterházy került ki győztesen.
Az NZZ megjegyezte, hogy amikor Bajnai 2012 őszén újra megjelent a politika színpadán, az Orbánban csalódott magyarok számára reményt jelentett, és a városi liberális középosztály, valamint a bizonytalanok körében a közvélemény-kutatások alapján 15 százalékos támogatottságot ért el. Az MSZP viszont továbbra is erős maradt vidéken, és a régi káderek nem akarták Bajnait "előre engedni". Emellett a Bajnairól kialakult képet erősen megtépázta a Fidesz ellenkampánya is, így a legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények szerint az Együtt-PM a választásokon már az ötszázalékos parlamenti küszöb elérését sem vehette biztosra. Emiatt a svájci lap szerint logikus a "kétségbeesettnek tűnő" megegyezés.
Az NZZ szintén hasonló okokra vezeti vissza, hogy a komoly fenntartások ellenére az ellenzéki szövetség ajtaja nyitva áll Gyurcsány előtt is. A lap szerint a baloldali ellenzék táborában kétségtelenül az egykori szocialista kormányfő a legkarizmatikusabb politikus, aki hatásvadász akcióival sikeresen tartja pártjának támogatottságát a parlamentbe kerüléshez szükséges öt százalék körül. Kérdéses azonban, hogy személye vajon több választót nyerhet-e meg az ellenzéki szövetségnek, mint amennyit elriaszt. Mindenesetre a cikk szerzője úgy gondolja, az ellenzéknek elsősorban a választás kimenetelét eldöntő bizonytalanok ezreinek kellene olyan tartalmas alternatívát felmutatni, amely túlmutat az Orbán-kormány kárhoztatásán. (MTI)
