Külföldi sajtó Magyarországról
A konzervatív FAZ kiemelte: a Magyarországon tevékenykedő külföldi bankoknál "a kezdeti aranyláz" után "hatalmas veszteségek" keletkeztek a kormány évek óta folytatott tevékenysége - a "túlzott" mértékű adók, az ügyfeleknek "elrendelt" visszatérítések és a devizahitelek "kényszerátváltása" - miatt. Egyes társaságok kivonultak, az Erste viszont egyelőre más utat követ - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ravasz ötletnek tűnik a budapesti döntéshozók "felvétele a fedélzetre" azzal a céllal, hogy "ne kapjon több léket a hajó". Ugyanakkor a kormány elérte a célját, a hazai ügyfelek terheinek csökkentését és a külföldiek megfosztását a hatalomtól. A korábbi "önkényes döntések" miatt azonban korántsem biztos, hogy a bankoknak tett ígéretek teljesülnek, ezért "Magyarországon továbbra is ajánlatos az óvatosság".
A liberális Süddeutsche Zeitung úgy látja: "kisebb forradalom" bontakozott ki az egyezmény aláírásával, hiszen az utóbbi időben inkább a bankokra kirótt különadókról szóltak a magyarországi hírek, és arról, hogy a külföldi bankok tevékenységük visszafogását fontolgatják, most viszont mindennek az ellenkezője történt, egy kölcsönös bizalomépítő lépés a bank és a kormány részéről.
A Handelsblatt című gazdasági lap szerint Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Magyarország "nehéz piac" a külföldi bankok számára. Orbán célja eddig az volt, hogy csökkentse a nemzetközi bankok befolyását, az egyezménnyel azonban fordulatot hajt végre a pénzügypolitikában, és első alkalommal közeledik a külföldi hitelintézetek felé.
Az osztrák Die Presse szerint Orbán Viktor "zsarolási stratégiája" részben eredményes volt. A pénzügyi válság kezdetén Magyarország a csőd szélén állt, s a folyamat megállítására Orbán különadókat vezetett be, amelyek leginkább a bankrendszert sújtották. A bankok panaszt tettek az Európai Bizottságnál, amely "botrányosan viselkedett", hiszen Brüsszelben "semmi nem történt" az ügyben. Az osztrák kormány tiltakozása visszafogott volt, és "feltűnően nyugodt" maradt a német kancellár is. A jobboldali lap szerint a bankoknak most két lehetőségük van: kivonulnak az országból, vagy elfogadják Orbán feltételeit, ugyanakkor a magyarországi érdekeltségek eladása "súlyos veszteségekkel" járna, így érthető a kompromisszum az Erste és a kormány között. A bankokat azonban "nem kell nagyon sajnálni", hiszen követtek el hibákat Kelet-Európában, egyebek között a devizahitelezésben - jegyezte meg a lap.
A bécsi Der Standard szerint Orbán Viktort ugyan a "populizmus, a nacionalizmus és a hataloméhség" jellemzi, de javára kell írni, hogy hajlamos a pragmatizmusra, aminek révén újra és újra sikerül elkerülnie az elszigetelődést az EU-ban. Erre példa a háromoldalú egyezmény, amelyet az Erste "megkínzott" vezetője, Andreas Treichl hálával fogad, hiszen így csökkentheti a társaságot fenyegető kockázatokat, ugyanakkor Orbán így "egy csapásra ismét szalonképes lesz a nemzetközi banki körökben". A kormányfő hasonló módon "kacérkodik" Vlagyimir Putyinnal, de a Nyugat felé vezető hidakat valószínűleg soha nem égeti fel. Az orosz elnökkel folytatott viszony nyugtalanítja mindazokat Magyarországon, akik "teljesen európainak érzik magukat", de be kell látniuk, hogy "macskaszerűen simulékony miniszterelnöküknek van még néhány élete" - írta a liberális lap szerzője.
Az osztrák lap Paul Lendvai Földrengés Budapesten című kommentárját is közölte, amely szerint Simicska Lajos pénteki nyilatkozataival "Magyarországot az Orbán-rendszeren belüli, a széles nyilvánosságot teljesen meglepő politikai földrengés rázta meg". A szerző kiemelte, hogy "az egykori legjobb barátok" között kirobbant "médiaháború" nem értékrendbeli különbségekről szól, hanem "súlyos érdekkonfliktusokról". Hozzátette, hogy a közbeszerzések és uniós támogatások elosztásáért felelős központi és regionális hatalmi pozíciók "átszervezése" nem a korrupció visszaszorítását célozza, hanem fontos tisztségek betöltését "a Fidesz olyan embereivel, akik nem függenek Simicskától".
A Foreign Affairs című amerikai külpolitikai szakfolyóirat internetes kiadásában a határon túli magyarok honosításának hatásával foglalkozott. A lap szerint "Orbán nem az irredentizmusra, hanem inkább a szavazatokra gondolt", amikor a 2010-ben és 2012-ben elfogadott törvények értelmében magyar útlevelet és szavazati jogot adott a határon túli magyaroknak. "Orbán kiterjeszti ugyan a demokratikus formák tiszteletben tartásának határait, de mindeddig még nem eresztette el teljesen az európai normákat. Hozzáállása a határokon túl élő magyarokhoz beleillik ebbe a mintába" - írták a Political Capital adataira támaszkodó, A magyar Putyin? című cikk szerzői. "Eljátszadozik a puha revizionista politikával, ami nem egyedülálló, hiszen a kettős állampolgárság szavazati joggal gyakorlattá vált Horvátországban és Romániában is. De ezt elsősorban azért teszi, hogy otthon szavazatokat nyerjen, nem pedig hogy súlyos etnikai konfliktusokat gerjesszen. Eddig ez a stratégiája működött. De a kényes egyensúly könnyen felborulhat" - írta a lap. (MTI)
