Külföldi sajtó Magyarországról
Stéphanie Grofils budapesti tudósítása szerint a kormány "fogadókésznek mutatkozott" a kifogásokra, és jelezte, hogy az uniós végrehajtó szerv számára is kielégítő megoldásokat kíván találni azokra. Megjegyezte, hogy az Európai Bizottság várhatóan gyorsan bejelenti viszontválaszait.
A középtől némileg jobbra állónak tekintett lap cikke idézte Győri Enikő uniós ügyi államtitkárt, aki az igazságügyi rendszerrel kapcsolatos problémákról elmondta, hogy a törvényből kikerültek azok az elemek, amelyeket a bizottság diszkriminatív jellegűnek tartott. Az adatvédelmi hatósággal kapcsolatban a lap azt idézte magyar forrásból, hogy a vonatkozó törvény bizonyos elemeinek módosítása már szintén a parlament elé került.
A nemzeti bank függetlenségével kapcsolatban pedig Győri Enikő egyebek között ezt emelte ki: már az is világos jel volt, hogy a bizottság e témában nem folytatta a kötelezettségszegési eljárást; szerinte itt nem látni nagy nehézségeket. A bizottság véleményének megismerése után a módosításokat hivatalosan beterjesztik a parlament elé - tette hozzá.
Külön rövid cikkben foglalkozott a lap a kormány és a nemzetközi szervezetek közötti hiteltárgyalásokkal, úgy vélve, hogy "bizonyos garanciák nélkül Magyarország nem juthat pénzügyi támogatáshoz". Idézte ugyanakkor Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkárt is, aki hangoztatta, hogy a magyar "központi bank független volt, ma is az és marad is", hiszen "ez az érdeke magyarok százezreinek" is.
A magyar szélsőjobboldal feltépi a magyar Dreyfus-ügy sebeit címmel közölt tudósítást a Le Monde Baráth Zsoltnak, a Jobbik képviselőjének a tiszaeszlári vérvádat felemlegető parlamenti beszédéről.
A mértékadó francia liberális lap példátlannak nevezte, hogy egy ilyen felszólalás elhangozhatott "egy európai uniós ország parlamentjében". Az újság szerint a felszólalás arra világít rá, hogy Magyarországon "mennyire kitolódtak a megengedett beszédmód határai". Idézte a lap Fónagy János államtitkárt, aki szerint a Jobbik évszázados sebeket tép fel, s azt is megemlítette, hogyan reagált a kormánytag néhány hónapja egy másik jobbikos képviselő, Novák Előd megjegyzésére, aki azt kifogásolta, hogy számarányukhoz képest túl sok zsidó hitközség kaphatja meg az egyházi státuszt.
A tudósító, Joelle Stolz szerint Baráth felszólalását megelőzően más olyan incidensek is történtek, amelyek arra utalnak, hogy vannak "antiszemita előítéletek katolikus körökben". Példaként említette, hogy a KDNP tatabányai szervezete párhuzamot vont Schmitt Pál lemondása és Jézus Krisztus nagypénteki elítélése között, valamint Márfi Gyula veszprémi érseknek Orbán Viktor védelmében írt levelét. (MTI)
