Amerikai blog, belga és lengyel lap az alkotmánymódosításról
Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem munkatársa Félek a magyaroktól, még ha ajándékot hoznak is című írásában Martonyi János pénteki sajtóértekezletére reagált, amelyen a magyar külügyminiszter néhány alkotmánymódosítást javasolt az európai panaszok kezelésére. A szerző kifogásolta, hogy a magyar kormány csupán az Európai Bizottság észrevételeivel hajlandó foglalkozni, de figyelmen kívül hagyja Rui Tavaresnek, az Európai Parlament portugál képviselőjének a jelentését, valamint az Európa Tanács egy másik jelentését is. Scheppele szerint azonban a felajánlott alkotmánymódosítások sem orvosolják a magyar alkotmányos renddel kapcsolatos európai aggályokat.
Ezek közül kettőt - a különadókra vonatkozót, amelyet azoknak a bírságoknak a fedezésére vetne ki a kormány, amelyekkel valamely európai testület sújtaná Magyarországot, amiért nem tesz eleget jogi kötelezettségének -, illetve az Országos Bírósági Hivatal elnökének ügyáthelyezési jogkörére vonatkozó jogszabályt ugyanis más sarkalatos törvényekbe foglalnák. Ezeket ugyan az Alkotmánybíróság - eltérően az alaptörvénytől - tartalmilag is vizsgálhatná, de a testület összetételének a Fidesz számára kedvező megváltoztatása nem sok kétséget hagy az eredmény felől. A politikai hirdetések kereskedelmi médiában való tiltására vonatkozó kifogást viszont a magyar kormány határozottan elutasította. Scheppele szerint a magyar kormány korábbi taktikáját követi, kisebb kiigazításokat hajt végre a kifogásolt jogszabályokon, hogy azt a látszatot keltse, Magyarország józan partner, amely osztja az európai értékeket.
A La Libre Belgique belga napilap a jogállamiság magyarországi helyzetével foglalkozott "Meddig megy el Európa?" című egész oldalas írásában. A cikk szerint a "jogállamiságra leselkedő veszélyekre Európának is reagálnia kellene", ugyanis a szerző úgy látja, hogy az alaptörvény negyedik módosításának bírálói egybehangzóan állítják: "ezek a változások az alapjogok tiszteletben tartását fenyegetik".Az újság megszólaltatta Guy Verhofstadtot, az európai liberálisok frakcióvezetőjét, aki szerint Magyarország ellen alkalmazni kellene az uniós szerződés 7. cikkét, amely akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat.
A lap Lydia Gallt, a Human Rights Watch Magyarországgal foglalkozó szakértőjét is idézi, aki szerint az elmúlt 3 év jogi és alkotmányos változásai "több problémát is felvetnek az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban". (MTIA lap a médiaszabályozásra is kitér, amely miatt úgy véli, a magyar újságírók öncenzúrát alkalmaznak. A lap arra is rámutat, hogy a HRW szerint nem csak Magyarországon vannak problémák az alapjogokkal, de több ország is - például az Afrikából és Szíriából érkező - menekültek emberi jogait sérti meg. Másutt, így például Görögországban és Olaszországban az őshonos kisebbségek jogai sérülnek, akik gyűlölet-bűncselekményeknek és rasszista erőszaknak vannak kitéve.
A Rzeczpospolita című konzervatív lengyel napilapban Igor Janke, az Orbán Viktorról szóló, magyarul is kiadott könyv szerzője cikkében megállapította: az Orbán-kormánynak sokkal nagyobb a legitimitása, mint az Európai Bizottságnak, amely azt veti a magyar miniszterelnök szemére, hogy nem demokratikus módszereket alkalmaz. Az európai elitek elszakadtak a valóságtól című cikkében leszögezi: a magyar választók 2010-es döntése, amellyel Orbán Viktor pártjára ruházták a hatalmat, éppen olyan legitim volt, mint a négy évvel korábbi, amikor ugyanezt Gyurcsány Ferenc pártja kapta. "Világosan kinyilvánították, milyen kormányt, alkotmányt, adókat, stb., szeretnének. És Orbán azt teszi, amit a polgárok elvárnak tőle" - írta. Ma egy kisebbség ugyanúgy rá akarja kényszeríteni akaratát a térség népeire, mint egykor a kommunisták, csak ezt géppisztolyok nélkül teszi.
A "gyenge legitimitású" európai intézmények, ezek a "bonyolult alkuk eredményeként létrejött, nemzetek feletti képződmények" diktálni akarnak a demokratikusan megválasztott magyar miniszterelnöknek, hogy milyen politikát folytasson, hogyan támogassa a családokat, hogyan harcoljon a válság ellen. A szerző szerint az Európai Unió az, amely antidemokratikus eszközökhöz folyamodik, blokkolni akarja azokat a változásokat, amelyeket egy demokratikusan választott kormány akar bevezetni saját országában. A szerző szerint Európa elszakad saját hagyományaitól, a szabadság és a szabad piac alapelvének tiszteletben tartásától, és ki akarja oktatni a közép-európai országokat.
Azt mondja nekik, hogy vessék el saját hagyományaikat és meggyőződéseiket. Ám ezeknek a népeknek elég erejük van ahhoz, hogy kimondják: az ő modelljük éppen olyan jó, sőt talán még jobb is, mint a nyugat-európai. Ezért közösen kell fellépniük annak érdekében, hogy több közép-európai szellemet vigyenek be Európába, hogy bemutassák saját látomásukat Európáról, és küzdjenek annak megvalósításáért. A szerző szerint Európában változóban van a hangulat, Párizs utcáin milliók tüntetnek a család védelmében, Lengyelországban pedig rendkívüli érdeklődés kíséri Orbán politikáját. Közép-Európa népei számára csak a közös cselekvés ad esélyt, hogy nagyobb szerepet játsszanak az EU-ban. Dolgozni kell azért, hogy a közép-európai együttműködés megerősödjön (MTI)
