Külföldi sajtó Magyarországról
A Frankfurter Rundschau című baloldali lap kommentárt közölt a szabálysértési törvény módosításával kapcsolatban. A hajthatatlan című írásban a szerző, Andreas Schwarzkopf kiemelte: Orbán Viktor és kormánya gyakran ad egyszerű választ összetett kérdésekre, és ezt a gyakorlatot folytatta a hajléktalanságot "kriminalizáló" új törvénnyel is. Hozzátette: a kívülről érkező nyomás segíthet azoknak, akik "a demokrácia lebontása" ellen fordulnak, így azoknak a jogvédőknek is, akik az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a jogszabály miatt.
A frankfurti újság fővárosi testvérlapja, a Berliner Zeitung Pintér Sándor belügyminiszterről közölt portrét. Frank Herold a Magyarország fekete seriffje című, ironikus hangvételű írásában kiemelte: Pintér a rendőrség és a titkosszolgálatok felügyelete mellett a polgárok jólétéről, egészségéről is gondoskodik. Ezt mutatja az új törvény is a hajléktalanságról, amely "természetesen" egyáltalán nem "autoriter kényszerítő intézkedés", hanem a lakosság jólétét szolgálja, de ezt a kormány bírálói "már megint nem bírják felfogni".
Az ARD országos közszolgálati műsorszóró társaság Hajlék nélkül nem kívánatos címmel közölt beszámolót a Tagesschau.de című hírportálján. A szerző, Stephan Ozsváth kiemelte, hogy az új szabályok ellen vétő hajléktalanokat börtönbüntetés is fenyegeti. A törvény ezzel "még nehezebbé teszi az egyébként is nehéz sorsú hajléktalanok életét" - hangsúlyozta az ARD tudósítója. A Die Zeit című liberális hetilap
A leggyengébbek ellen címmel közölte Justus von Daniels összeállítását, amelyben a szerző hangsúlyozta: a törvény "megbélyegzi" a hajléktalanokat. Magyarország "megint előrerohan Európában, hiszen a hajléktalanságot egyetlen uniós tagországban sem büntetik ilyen módon" - tette hozzá. Megjegyezte, hogy az Alkotmánybíróság egy hasonló törvényt egyszer már megsemmisített, Orbán Viktor kormánya azonban bevetett egy "trükköt", rögzítette az alaptörvényben a hajléktalanok büntethetőségének lehetőségét, amivel "ismét kinyilvánította, hogy cseppet sem érdekli a jogállam" - írta a Die Zeit szerzője.
A Spiegel Online hírportál Magyarország törvényei a hajléktalanok ellen: "nekik bűnbakok kellenek" címmel közölte Keno Verseck írását, amelyben a szerző kiemelte, hogy a lomtalanításra vonatkozó szabályok januári változása miatt a hajléktalanok elveszítették az egyik bevételi forrásukat, most pedig már számos közterületen sem tartózkodhatnak. A hajléktalanoknak a szenvedés jutott a jobboldali magyar kormány alatt - tette hozzá Verseck, megjegyezve, hogy társadalmi szervezetek bírálják az eljárást, politikusok pedig kegyetlen, durva érvekkel védelmezik azt.
A Spiegel Online Romák elleni gyilkosságsorozat Magyarországon: egy síremlék mint emlékmű címmel közölte Keno Verseck nagycsécsi keltezésű beszámolóját arról, hogy egy német magánszemély nagyvonalú anyagi támogatásával emeltek síremléket a romagyilkosságok első áldozatának. Verseck kiemelte: a magyar romáknak egy szélsőjobboldali sorozatgyilkosság után "még mindig szenvedniük kell". Sokan élnek szegénységben, és "az állam magukra hagyja őket".
A Libération című francia baloldali újságnak az érintett vállalatok közül sem az olasz ENI, sem a francia EDF és a GDF Suez sem kívánta kommentálni a magyar kormány vásárlási ajánlatát. Az EDF magyarországi vezetése ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy több mint egymilliárd eurót fektetett be, ennek 85 százalékát a magyar gazdaságba, s a beszállítóik és az alvállalkozóik is mind magyar cégek.
A tudósító, Florence La Bruyere szerint a külföldi szolgáltatók nem annyira a rezsicsökkentést, hanem az Orbán-kormány rájuk kiszabott különadóit bírálják. Rövid távon a lap szerint az árcsökkentés a magyar fogyasztóknak kedvez, akik egyébként többet fizetnek az áramért és a gázért, mint a franciák. A lap ugyanakkor úgy véli, hogy "a vásárlóerő visszaadásával Orbán a 2014-es újraválasztásán dolgozik. Ami a külföldi vállalatokat érinti, ők bizonytalanságban vannak". "Ez a kormány kiszámíthatatlan. Minden forgatókönyvet tanulmányozunk, beleértve a kisajátítást is" - idézte a lap az egyik meg nem nevezett cég "nyugati vezetőjét". (MTI)
