Leállhatnak az amerikai kormány intézményei
Hasonlóra 15 éve, a demokrata Bill Clinton és akkor teljes egészében republikánus ellenőrzés alatt álló törvényhozás szembenállása óta nem volt példa. A republikánusok, akiknek a tavaly novemberi félidős választások során egyebek mellett a költségvetési szigor követelésével sikerült elhódítaniuk a szövetségi alsóházat, 40 milliárd dolláros megszorítást szeretnének kicsikarni. A demokraták eddig csak egy 33 milliárdos lefaragásba mentek bele.
A kormányzat "lezárását" - vagyis a létfontosságúnak nem tekintett szövetségi intézmények munkájának felfüggesztését - az idén eddig két ideiglenes kompromisszummal sikerült áthidalni, amelyek során a demokraták több milliárdos megszorításokba egyeztek bele. A republikánusok által szorgalmazott megszorítások nagy része a szociális kiadásokra vonatkozik, ami tiltakozást váltott ki a "legelesettebb amerikaiak" védelmére hivatkozó demokraták részéről. Miután kedden a Fehér Házban az elnök, valamint Harry Reid, a szenátus, és John Boehner, a képviselőház elnöke részvételével nem sikerült egyezségre jutni, Barack Obama szerdára egy hasonló egyeztetést hívott össze.
A nap folyamán a kongresszus vezetők közötti alkudozás újrakezdődött, s Obama telefonon tárgyalt Boehnerrel. Amennyiben péntek éjfélig nem születik megállapodás, akkor a létfontosságúnak tekintett intézmények - így a Fehér Ház, a kongresszus, a hadsereg, a rendőrség, a hírszerzés, a szövetségi bíróságok, a légi irányítás és a más forrásokból finanszírozott posta - kivételével leállhat a szövetségi szervek munkája. A mintegy 4 millió szövetségi alkalmazott egynegyede nem kap majd fizetést (és nem végezhet önkéntes munkát sem).
Az oktatási, a környezetvédelmi és a városfejlesztési tárca dolgozónak nagy része ideiglenesen munka nélkül marad. Bezárhat például a híres washingtoni Smithsonian múzeum-együttes is. Az idei büdzsével kapcsolatos politikai csatározások a jelek szerint csak az előszelét jelentik egy hosszú gazdaságfilozófiai háborúnak. Szerdán a képviselőházi republikánusok benyújtották az október 1-jével kezdődő 2012-es amerikai költségvetési évre vonatkozó büdzséjavaslatukat, valamint a következő évtizedekre vonatkozó gazdaságstratégiai elképzeléseiket, amelyek az állami szerepvállalás jelentős visszaszorításával számolnak.
A Paul Ryan költségvetési házbizottsági elnök nevével fémjelzett csomag a szövetségi költségvetést a GDP-hez viszonyított arányát az 1949-es szinte szorítaná vissza. A Ryan-csomag, amely vélhetően a 2012-es elnökválasztási kampány egyik fő témája lesz, a következő tíz évre 40 ezer milliárd dollárban maximálná az amerikai költségvetést, amely 6.200 milliárd dollárral kevesebb az Obama által előterjesztett elképzelésnél. A program az elnök által meghirdetett egészségbiztosítási csomag visszavonásával és a szociális kiadások visszafogásával, a nyugdíjkorhatár 67 évre való felemelésével, egyes állami ellátások privatizálásával, a közintézmények áramvonalasításával, valamint a lakosság és a szövetségi államok fokozottabb önerőre támaszkodásával számol.
A jövő évre 3.500 milliárd dollárban szabná meg költségvetés plafonját, 1.000 milliárd dollárosnál valamivel alacsonyabb államháztartási hiány mellett. Ryan az éves hiányt 10 éven belül 400 milliárd dollárra szeretné leszorítani, s a deficitet 30 éven belül számolná fel teljesen. Az államadósság csökkentése csak 2040-ban kezdődne meg. A csökkenő deficit mellett az államadósság abszolút mértékben tovább növekedne, de a növekvő gazdasághoz képest zsugorodna az aránya. Az amerikai államadósság jövőre Paul Ryan szerint 16 ezer milliárd, 2021-ben pedig 23 ezer milliárd dollár lesz. (MTI)
