Leállították egy nem eléggé hazafias videojáték forgalmazását

A 1C Softclub orosz cég még júliusban döntött úgy, hogy leállítja a valósidejű stratégiai játék forgalmazását, miután "tanulmányozta a helyzetet". A cég közlése szerint kampány indult a vancouveri Relic Entertainment által fejlesztett Company of Heroes 2 ellen annak június végi piacra kerülése után: huszonkétezren írták alá a játék betiltását követelő petíciót.
    

A videojátékban - amely a szovjet Vörös Hadsereg és a náci Wehrmacht küzdelmét állítja középpontba - a  felhasználóknak a szovjet oldalon olyan feladatokat kell végrehajtaniuk, mint élő szovjet civilek elégetése, bajtársak megölése golyózáporral és lengyel partizánok kivégzése - olvasható a felhívásban. "Ezek a részek törvényellenesek, mivel megalázóak nemzetünk méltóságára nézve, és azt a benyomást keltik, hogy a hitleri koalíció katonái fajilag felsőbbrendűek voltak" - olvasható a játék forgalmazása elleni állásfoglalásban.
    

Georgij Fjodorov ismert orosz jogvédő aktivista a múlt héten azzal a kéréssel fordult az államügyészséghez, hogy tegyék vizsgálat tárgyává a játékot. A Kreml-párti szakértő azt állította blogján, hogy a Company of Heroes 2 a történelmet átírni igyekvő amerikai "szakértők" szüleménye. Hozzátette, hogy a játék szerinte károsan befolyásolja az orosz fiatalság hazafias nevelését. A Relic Entertainment nem kommentálta az ügyet.
    

A Company of Heroes 2 a 2006-os nagy sikerű első rész folytatása, a metacritic.com tesztelő oldalon 80 százalékos pozitív értékelést kapott. A fejlesztő közlése szerint a játék menete részben Vaszilij Grosszman munkájára épül, a szovjet haditudósító 1959-es Élet és sors című regényében foglalta össze élményeit. A könyvet - amelyet betiltottak a Szovjetunióban - 2007-ben a The Wall Street Journal a 20. század legkiválóbb regényei közé sorolta.
    

A szovjet és nyugati történészek zöme egyetért abban, hogy a szovjet hadsereg mozgását a háborúban a sztálini politikai rendőrség, az NKVD úgynevezett blokkoló egységei követték, amelyeket a frontvonalak mögé telepítettek azzal a céllal, hogy a meghátráló katonákat lelőjék. Az NKVD tisztogatásokat is végzett az újonnan megszállt területeken, például a kollaborátorok likvidálására.
    

Az orosz kormányzat továbbra is erőteljesen elutasító a szovjet hadsereg második világháborús magatartását érő bírálatokkal szemben, ami több konfliktust is eredményezett Oroszország és több más ország között. Anthony Beevor brit katonai történész felháborodást váltott ki orosz politikusok körében 2002-ben, amikor Berlin című könyvében a német főváros elleni offenzíváról írt. A történész egyebek mellett azt állította, hogy a Vörös Hadsereg katonái több millió német nőt erőszakoltak meg 1944-45-ben, ahogy előrehaladtak a náci birodalom területén.  (MTI)