Lecsapott a GVH a Hungarian Economy Partners Kft.-re

A GVH az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében ismertette: az utóbbi időben több fogyasztói csoportszervező ellen indított eljárást, a mostanihoz hasonló jogsértés miatt.

A fogyasztói csoportok szervezésével 2009. szeptembere óta foglalkozó Hungarian Economy Partners Kft. ellen a versenyhivatal azért indított vizsgálatot, mert 2009 szeptembere és 2010 áprilisa között megjelent hirdetéseiben a fogyasztók részére nem, vagy nem egyértelműen adott információt a fogyasztói csoportok lényeges tulajdonságairól.

Többek között arról, hogy az adott szolgáltatás nyújtására belső hitelezéssel (a tagok befizetéseiből) kerül sor, meghatározó a szerencseelem léte (sorsolásokon és/vagy előtörlesztés vállalása alapján dől el, ki az a szerencsés, aki adott hónapban a vásárlói joghoz juthat) és az a körülmény, hogy a fogyasztó nem a szerződéskötéskor, hanem később, akár évek múltán juthat a vásárlási joghoz, s ezáltal a megszerezni kívánt dologhoz.

Eljárásában a versenyhivatal egyebek között azt vizsgálta, hogy az elsősorban az átlagosnál jóval kiszolgáltatottabb helyzetben lévő, jellemzően anyagilag megszorult, a hitelintézetek banki szolgáltatásaiból kirekesztett fogyasztókat - például BAR-listások, nyugdíjasok, alacsony jövedelemmel bejelentett egyéni vállalkozók - célzó hirdetések, tájékoztatások alapján az azokkal találkozó személyek tisztában lehettek-e a fogyasztói csoport konstrukció felsorolt, lényeges elemeivel.

A nagy példányszámú lapok - mint például a Blikk, a Metropol, a Bors, vagy a Nemzeti Sport - hasábjain közzétett hirdetések vizsgálatát követően a GVH megállapította, hogy a fogyasztó részére kínált összeg mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészletre utaló reklámok elolvasásakor a fogyasztók tévesen azt gondolhatták, hogy a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén azonnal pénzhez jutnak.

Az a körülmény, hogy a tisztességtelen magatartás hatására a fogyasztó felveszi a kapcsolatot a vállalkozással, már önmagában kifogásolható, hiszen ennek során a vállalkozás "meggyőzheti" a fogyasztót, "ráveheti" a vállalkozás számára előnyös döntés meghozatalára. A nyomtatott sajtóban megjelent, az eljárásban vizsgált reklámok kétségkívül alkalmasak voltak a fogyasztó döntésének befolyásolására, amelyet önmagában az a tény is igazol, hogy folyamatosan szükségesnek ítélték a reklámok közzétételét, hiszen a vállalkozások leendő ügyfelei számára ez jelentette a kapcsolatfelvétel alapját.

A GVH - a bírság mellett - megtiltotta a vizsgált és kifogásolt tartalmú tájékoztatások további megjelentetését, és kötelezte a vállalkozást egy, a versenyhivatal döntéséről szóló helyreigazító nyilatkozat kommentár nélküli megjelentetésére a nyomtatott sajtóban. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő hirdetések, reklámok közzététele időben elhúzódott, valamint a fogyasztók széles körét elérő lapokban nagyfokú intenzitással jelentek meg.

Az elmúlt években több versenytanácsi és bírósági döntés született a fogyasztói csoportok népszerűsítéséről. Ezek egybehangzóan kimondják, hogy a reklámoknak ki kell térniük e sajátos vásárlási társulás lényeges elemeire, sajátosságaira, hiszen a reklám akkor felel meg a hiteles és pontos tájékoztatásnak, ha abból megismerhető a konstrukció egyedisége. A GVH közleményében emlékeztet arra, hogy több esetben is jelezte észrevételeit, vagy tett ajánlást éves parlamenti beszámolójában a jogalkotónak az ilyen csoportok működése területén fennálló szabályozási problémák és hiányosságok kezelésére.