Lecsendesedni látszik a devizapiaci vihar
Az egyik rossz hír a felzárkózó piacok számára, hogy az amerikai jegybankrendszer, a Fed megkezdte a „pénzcsap elzárását", december után januárban is 10 milliárd dollárral csökkentette gazdaságélénkítő célú eszközvásárlásait, amelyek volumene ezzel havi 65 milliárd dollárra csökkent. A szerda esti bejelentés az újabb mérséklésről teljes egészében megfelelt a piaci várakozásoknak.
Kedvezőtlen fejlemény az is, hogy a napokban több olyan makrogazdasági adat látott napvilágot, amely a kínai gazdasági növekedés lassulására utal. Több feltörekvő ország - például Brazília vagy Chile - gazdasága ugyanis nagymértékben támaszkodik a Kínába irányuló nyersanyagkivitelre.
A felzárkózó piacokat sújtó, egy hete kezdődött tőkekivonás csütörtök délután megtorpanni látszott, miután több, térségbeli ország jegybankja interveniált. Törökországban a központi bank a kedd éjszakai agresszív kamatemelés után csütörtökön közölte: ha kell, kész tovább szűkíteni a likviditást. Az orosz jegybank is hasonló szellemben nyilatkozott. A török líra ezután 0,6 százalékot, az orosz rubel 0,4 százalékot erősödött a dollárral szemben.
Romániában a lej 0,4 százalékkal erősödött az euróval szemben a jegybank közvetett piaci beavatkozása után.
Az Atlanti-óceán túlsó partján a brazil reál ugyanilyen arányban erősödött, miután a központi bank bejelentette: pénteken 2,3 milliárd dollárt (526 milliárd forint) bocsát árverésre az azonnali piacon. A mexikói peso 0,7 százalékkal, a chilei peso 0,5 százalékkal erősödött a csütörtöki kereskedés elején.
A feltörekvő piaci tőzsdék többsége is korrigált, az irányadó MSCI-index 4 és fél hónapos mélypontról kapaszkodott vissza.
Jeromin Zettelmeyer, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatója „óvatos nemmel” válaszolt csütörtökön a The Wall Street Journalban megjelent interjúban arra a kérdésre, az 1997-eshez hasonló válságot okozhat-e a feltörekvő piacokat sújtó pénzkivonás. Mint mondta, a kelet-európai országok többségénél nem olyan rossz a gazdasági környezet, hogy távozásra késztesse a befektetőket. Ukrajnát és Fehéroroszországot leszámítva nem túlságosan magas a régió országainak külső kitettsége - mondta.
Az EBRD tisztségviselője szerint érthető, hogy az orosz jegybank - szemben a török és a dél-afrikai központi bankkal - nem emelte meg az alapkamatot, hogy megvédje a rubelt. Az intézmény ugyanis hosszú távon igyekszik áttérni a tisztán az árstabilitást célzó monetáris politikára, ami azt jelenti, hogy rugalmasabban kezeli az esetleges árfolyam-ingadozásokat. (MTI)
