Leépítéssel járhat, hogy nincs megállapodás a miskolci cementgyárról
A vállalat kommunikációs vezetője, Márta Irén az MTI kérdésére elmondta, az évi egymillió tonna cement előállítására képes üzemben jelenleg 150 ember dolgozik. A Holcim Hungária az elmúlt 16 évben 22 milliárd forintot fektetett az üzembe. Miután megszakadtak a tárgyalások, ellehetetlenült a cementgyár működése, a vállalat azonban szeretné megőrizni a munkahelyeket és megvédeni befektetéseit.
A Legfelsőbb Bíróság (LB) - tavaly novemberi ítéletében - a Holcim ellenében - a Magyar Cementipari Kft.-nek adott igazat a miskolci cementgyár vitatott tulajdonrészével kapcsolatban, megerősítve a másodfokú - ítélőtáblai - bírósági döntést. Az ítélet szerint a cementgyár telkének egy része a Magyar Cement Kft-é. Akkor a Holcim közleményben arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az ítéletet elfogadja, és tárgyalásokat kezd a Magyar Cementtel azért, hogy ésszerű megoldást találjon az említett ingatlanok használatára, és emellett mindent megtesz, hogy megvásárolja a vitatott ingatlanrészt.
A Holcim javasolta a mediátor bevonását, akinek közreműködésével a földterület megvásárlását vagy bérlését kérte, illetve teljes kompenzációként 20 milliárd forintot ajánlott fel az ingatlanokért cserébe. A Magyar Cement végső ajánlata alapján a Holcim kész volt arra is, hogy a miskolci cementgyár vagyonán alapuló közös érdekeltséget hozzanak létre, amelyben a Magyar Cementé a teljes irányítás és az ahhoz kapcsolódó felelősség.
A Magyar Cement visszautasította az összes ajánlatot. Az MTI korábbi híre szerint a per a Hejőcsabai Cement- és Mészművek Rt. privatizációja miatt indult 1995-ben. Előzményei 1988-ra nyúlnak vissza, amikor a még állami vállalat Cement- és Mészművek megalapította vagyona egy részének az rt-be apportálásával a HCM Rt.-t. Az alapítással egy időben bérleti szerződést is kötöttek, amellyel a HCM bérbe vette a vállalat különböző eszközeit, valamint ingatlanait.
Az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) 1994-ben elvonta a vállalat vagyonát, és azt privatizációs eljárás keretében értékesítette egy hat társaságból álló konzorciumnak. E konzorcium utóbb összeolvadt, létrehozva a Magyar Cementipari Kft.-t. A privatizációs adásvételi szerződés kiterjedt a vállalat tulajdonában lévő HCM részvények hozzávetőlegesen 44 százalékára, a HCM által a vállalattól bérelt ingatlanokra és a HCM által kibocsátott kötvényekre.
A privatizációs szerződésben az is szerepelt, hogy a kft. az ingatlanokat felajánlja vételre a HCM-nek, de a felek között utóbb ezekre az ingatlanokra nem jött létre megállapodás, az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése érdekében indított a HCM 1995-ben peres eljárást. A több ízben megismételt eljárásban az Ítélőtábla kimondta, hogy a HCM alapítása során a HCM felépítményeket, épületeket nem kapott, tulajdonjoga ezekre a felépítményekre - azok egyébként az ingatlan nyilvántartásban nem is szerepeltek - nem keletkezhetett, így a földre nézve sem illette meg elővásárlási jog. Egy ingatlan esetében - ahol ez a jogi helyzet megállapítható volt - arra a következtetésre jutott, hogy ott a HCM elővásárlási jogának gyakorlásával elkésett.
A Legfelsőbb Bíróság osztotta a másodfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a HCM alapítása során nem kapott ingatlanokat, javára tulajdonjog bejegyezve nem volt, így sem szerződés, sem jogszabály alapján elővásárlási joga nem lehetett, ezért a kft. és az ÁVÜ által kötött szerződésbe - egyéb okok mellett - nem léphetett be. (MTI)
