Légvár vagy bástya az arany?
A méretes krach után azon iparkodik az arany, hogy új bázist építve ismét magára találjon. A nemrégiben elszenvedett több mint 10%-os árfolyamesés nem mindennapos a tőzsdén, ezért sokakat elgondolkoztat. Míg egyesek összeesküvés-elméleteket szőnek, a mögöttes gonoszt keresik, manipulátort látnak a nagy befektetési bankokban, vagy a „valós” problémákról elterelni akaró kormányzati nyomást sejtenek a háttérben, addig mások fokozatos változást, a kezdődő fordulat jeleit vélik felfedezni az arany piacára is kiható pénzügyi és gazdasági környezetben.
Az aranyár bezuhanásának háttere összetett, a mozaikrészletek összegyűjtése még folyamatban van, de a fő sarokpontok már megvannak. A pánikszerű kiárusításhoz az alaphangot az adta meg, hogy sűrűsödnek a jelek, melyek szerint a fejlett országok padlóra került gazdasága a sorozatos pénzügyi injekciók eredményeként mintha lassacskán erőre kapna. Látszik, hogy a pénzügyi és likviditási válságon a jegybanki pénzpumpa tud, ha kell, korlátlanul enyhíteni. Az adósságválság kezelése szintén kézben van, még ha drasztikus, korábban elképzelhetetlennek számító unortodox eszközök révén is. Úgy tűnhet tehát, hogy nem csak a rendszerkockázatok, de még a korábban fenyegető erejű infláció is kontroll alatt van, és ezért múlik most az arany iránti, nemrég még nagyon erős menedék igény. A befektetők mernek ismét jobban reszkírozni, különösen, hogy már amúgy is elegük van az elmúlt öt év negatív reálkamataiból. Szeretnének végre pozitív hozamokat látni, és meglehet, hogy erre a részvények most valóban jó lehetőséget is adnak.
A világ legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező tőzsdeindexe, az amerikai S&P 500 index 1.550 pont fölé került ugyanis nemrégiben és ezzel áttörte az ezredforduló óta érvényben lévő nagyon erős technikai ellenállását. Meglehet, még korrigál egyet az index mielőtt tovább menetelne, de ennek a kitörésnek máris nagy jelentősége van. Ezt még sokan nem realizálták, pedig ez arra utal, hogy az amerikai részvénypiacon valami igazán nagy van készülőben. A hedge fundoknak és nagy befektetési társaságoknak persze pont az a dolguk, hogy erről képben legyenek, ennél fogva ők már a születés órájában ott álltak a várható nagy részvénypiaci hossz bölcsőjénél. A részvények egekbe emelkedését többek között éppen az a pénz is segíteni fogja, amelyet ezek a profi befektetők immár hónapok óta az aranyra specializálódott tőzsdén kereskedett alapokból (ETF-ek) kivontak.
A változás szele fúj tehát már egy ideje a piacokon. Ez okozza, hogy az aranyalapokból áramlik a tőke kifelé. Mivel ezek az alapok fizikailag is megveszik a betéteseik részjegyeinek megfelelő aranyat, a pénzkivonás most arany eladást jelent az ő esetükben. A legnagyobb ilyen típusú alap az SPDR Gold Trust, amelynél a közzétett adatok szerint az év eleji 1349,92 tonnáról múlt péntekig 1083,05 tonnára csökkentek az aranykészletek. Ez a 267 tonna alig négy hónap alatt már önmagában is nagyon sok, de társul még hozzá további legalább 100 tonna piacra kerülő arany más, hasonló típusú befektetési alapokból. Mindez annál is inkább mellbevágó a nemesfém számára, mivel ez a folyamat bizonyos értelemben duplán nyom a latban. Azáltal, hogy az alapok nem vesznek, hanem eladnak aranyat, nem csak, hogy nem szívják fel a piaci kínálat egy részét, ahogy tették azt korábban, de még növelik is most a kínálatot.
Ez persze nem lenne gond, ha kerülne vevő az aranyra a másik oldalon. Mivel azonban sokáig nem került elegendő, esett az árfolyam már tavaly október óta. Az aktuális árzuhanás az elmúlt napokban megsokszorozta aztán a keresletet a világon mindenhol, főleg Ázsiából érkeztek hírek vevői sorban állásról az aranyra szakosodott boltokban. Nagy kérdés azonban, hogy meddig tart ki az olcsóbbá vált arany vonzereje, főleg, hogy a hét végére a vásárlási kedv már ismét 1.500 dollár közelébe hozta vissza a nemesfém árfolyamát. A visszaerősödés persze nem csak ennek, hanem az árfolyam-esésre spekuláló shortosok pozíciózárásainak is köszönhető, akik viszont alig várják, hogy a mostani árszinteken már újra shortolhassanak. Márpedig a shortosok jelenléte egyértelműen arra utal, hogy most bajban van az arany. A shortosok soha nem keresnek maguknak erős áldozatot, ők mindig a betegeskedő, legyengült piacokon támadnak.
Arany, ezüst – technikai elemzés
Az arany igazán hosszútávú kilátásai továbbra is kedvezőek, a hosszútávú trend ez idáig nem tört meg. A londoni árfixingben 2011. szeptember elején elért 1.895 dolláros magasságból 1.380 dollárig jött vissza a jegyzés, ami 27%-os mínusznak felel meg. A New Yorkban jegyzett spot árfolyam szerinti értékek ennél valamivel szélsőségesebbek (1.921 dollárról 1.321-re a visszaesés 31%), de a helyzetértékelésen nem változtatnak. Mindkét árjegyzési metódusra egyaránt elmondható, hogy a technikai elemzés szabályai szerint az emelkedő trend addig nem törik meg, amíg a legutolsó nagy növekedési impulzus kiindulási értéke alá nem esik a jegyzés. Ezért technikailag továbbra is megvan minden esély a régi csúcsokhoz való visszatérésre, de ehhez most a markáns árzuhanás után egy új bázisról kell építkeznie a nemesfémnek. Ehhez egy több korrekciós teszttel megerősített támaszszint szükséges. Egy heteken át húzódó folyamatról van tehát szó, amely során az elkövetkezendőkben többször nekifuthat a jegyzés az 1.400 dollár alatti tartománynak. Látva a két héttel ezelőtti krach utáni felállás erejét, amely az 1.483 dolláros ellenállásig juttatta a kurzust, van remény azonban arra, hogy a rövidtávú nehézségek után az év második felében fokozatosan mégis emelkedő pályára álljon az arany.
Míg az ezüst a nagy esés előtt jobban tartotta magát az aranynál, most ennek éppen az ellenkezője az igaz. A szürkésfehér nemesfém árfolyamáról ismét elmondható, hogy bár erősen korrelál a nagytestvérrel, mégis sokkal szélsőségesebben mozog. Az ezüst alulteljesítése talán annak tudható be, hogy a befektetők egyelőre kivárják, mi történik az aranynál, és inkább csak ez után vesznek fel pozíciókat. A következő szóba jövő ellenállási szint 24,42 dollárnál található, 23 dollár alatt pedig nehezen feltérképezhető mélységek kezdődnének.
