Lehetséges a 3 % alatti MNB-kamat, de később kamatemelés jöhet
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai a közép-európai hármak - Magyarország, Csehország, Lengyelország - makrokilátásairól befektetőknek összeállított prognózisukban közölték: alapeseti forgatókönyvük 3 százalékig csökkenő MNB-alapkamattal, vagyis további 0,60 százalékpontnyi enyhítéssel számol. Az elemzők szerint az MNB 3,00 százaléknál alacsonyabb szintre is csökkentheti az alapkamatot, ha a forintárfolyam és a külső finanszírozási kondíciók ezt megengedik. Erre mindenekelőtt erősebb és a piacon jobban rögzített, az amerikai kamatvárakozások változásaira kevésbé érzékeny forint esetén nyílhat lehetőség.
A Goldman Sachs londoni elemzői ugyanakkor közölték, hogy a három térségi ország körül a magyar jegybanki kamatpálya irányát tudják "a legkisebb meggyőződéssel" felvázolni, mivel a magyar pénzügypolitika esetében nagyon sok minden függ a globális kockázatvállalási hangulattól, a felzárkózó piaci befektetési eszközök keresletétől és a monetáris tanács kommunikációjától.
A GS szakértői szerint alapesetben az MNB fokozatos forintgyengülés mellett is sokáig képes lehet az alacsony alapkamat fenntartására, és arra, hogy csak 2014 negyedik vagy 2015 első negyedévében kezdjen hozzá a kamatemeléshez, amikor a gazdasági növekedés már stabilabb, és a közműdíj-csökkentések hatása már kiesett az inflációs számokból, emelve az inflációs várakozásokat.
A Goldman Sachs elemzőinek saját becslése szerint a lakossági közműdíj-csökkentések a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi inflációt 2013 végéig hozzávetőleg 2,2 százalékponttal csökkentik, vagyis e hatások nélkül az inflációs ütem sokkal közelebb lenne az inflációs célhoz. A ház londoni közgazdászai szerint a Taylor-szabály különböző - tapasztalati és hipotetikus - módokon specifikált alkalmazásai arra vallanak, hogy az MNB 2015 végéig 1,25-1,50 százalékponttal emelheti alapkamatát.
A Taylor-szabály ökonometriai levezetése azt mutatja meg, hogy az inflációs cél és a tényleges infláció, valamint a potenciális és a tényleges gazdasági növekedés ütemei közötti eltérések mértékének függvényében a nominális jegybanki kamat mekkora és milyen irányú módosítása lenne indokolt. A Goldman Sachs az elemzéshez fűzött grafikus alapeseti prognózisában azt jósolja, hogy az MNB alapkamata az idei évet 3,00 százalékon zárja, 2015-re azonban 4,25 százalékra emelkedik vissza. A londoni elemzői közösségben vegyes a magyar monetáris politika belátható időn belüli szigorítási esélyeinek megítélése.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai legutóbbi helyzetértékelésükben szintén úgy vélekedtek, hogy 2014-ben indokolttá válhat a kamatemelés az MNB részéről, elsősorban a magyar gazdaság esetleg "meglepő" ütemű növekedése és a lejáró adóssághányad piaci finanszírozásához szükséges pozitív reálhozam fenntartása miatt. A cég szakértői szerint az általuk várt monetáris szigorítási ciklus kezdetétől számítva egy- vagy kétéves távlatban 2,00-3,00 százalékpontos MNB-kamatemeléssel lehet számolni.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics közgazdászai befektetőknek összeállított legutóbbi régiós elemzésükben ugyanakkor azt valószínűsítették, hogy az infláció az európai felzárkózó gazdaságok mindegyikében a célszintek alatt lesz 2014-ben és 2015 jelentős részében is. Ebben a környezetben "korai" lenne jegybanki kamatemelésről beszélni a térség bármely országában, a régióban legalább a következő egy évben laza marad a monetáris politika - jósolták a Capital Economics londoni elemzői. (MTI)
