Lengyelország is a magyar útra téved a magán-nyugdíjpénztárak tekintetében?
A javaslat szerint a jövedelem 7,3 százalékáról 2,3 százalékra csökken a magánpillérbe utalt járulék idén áprilistól kezdve. A javaslat társadalmi vitája január 20-án indulhat, a törvényhozás pedig február közepén kezdhet tárgyalni róla - mondta Michal Boni.
Donald Tusk kormányfő múlt héten bemutatott javaslatának célja az államháztartás helyzetének erősítése és az államadósság csökkentése. Ezt szolgálják a magánpénztáraktól a nyugdíjrendszer állami pillérébe átirányított befizetések. Ugyanakkor a magánpillérbe utalt járulék mértéke 2017-től emelkedne, de csupán 3,5 százalékra, vagyis messze nem érné el az eredeti, 7,3 százalékos szintet.
A lengyel nyugdíjrendszer második, tőkefedezeti pillére az 1999-ben elindított reform részeként jött létre. Az akkor kialakított szabályozás szerint a bruttó fizetés 12,2 százaléka az állami nyugdíjkasszába kerül, amely a felosztó-kirovó alapon működik, azaz a folyó bevételekből fedezi a folyó kiadásokat, a fizetés 7,3 százaléka pedig a magánpénztárakhoz jut, és a befizetők jövőbeni nyugdíjának tőkefedezetét teremti meg.
A reform következtében jelentősen nőttek az államháztartás terhei, tavaly például 22,5 milliárd zlotyval (közel 1.600 milliárd forint) kellett kiegészíteni az állami nyugdíjkasszát, hogy ki tudják fizetni a nyugdíjakat. A most javasolt átalakítás javítja az államháztartás helyzetét, és a kormány azt is reméli a tervezett intézkedésektől, hogy sikerül az államadósságot a hazai össztermék (GDP) 55 százalékában megszabott határ alatt tartani. A hatályos törvények szerint szigorú megszorításokat kell bevezetni, ha a GDP-hez mért államadósság meghaladja az 55 százalékot.
Ugyanakkor elemzők szerint a nyugdíjrendszer átalakítása miatt zavarok keletkezhetnek a pénzügyi piacokon, és romolhat az ország kockázati megítélése. A BNP Paribas szakértői szerint a kormány javaslata alapján a korábbinál 70 százalékkal kevesebb pénz áramolna a magánpénztárakba, a második pillér így "nem volna képes tompítani azt a sokkhatást, amely akkor jelentkezhet, amikor külföldi tőke vándorol el a lengyel piacokról".
Az átalakítás következménye "nagyobb volatilitás, hevesebb ingadozás lehet a kötvény- és részvénypiacon, valamint fokozódó függőség a külföldi tőke beáramlásától". Az Unicredit szerint a nyugdíjrendszer átalakítása ronthat Lengyelország hitelbesorolásának kilátásán.
A lengyel fiskális politika utóbbi két évben mutatott teljesítménye csalódást keltő, a nyugdíjrendszerre vonatkozó tervek pedig ismét csak "azt mutatják meg, hogy a kormány igyekszik elkerülni az népszerűségvesztés kockázatával járó konszolidációs lépéseket" - idézte az Unicredit elemzését a DowJones amerikai gazdasági hírügynökség.
