Lezárul év végén a vasúti GSM-R projekt előkészítése
Az igazgató elmondta: a NISZ a 2012-ben indult előkészítő projekt keretében öt nagy beszerzési eljárást folytatott le, amelyeknek eredményeként a kiépülő, az európai szabványoknak megfelelő vasúti kommunikációs hálózattal Magyarország csatlakozhat az Egységes Európai Vasúti Közlekedésirányítási Rendszerhez. Hozzátette: a rendszer kiépítésnek gyakorlati haszna, hogy a vonatok megállás nélkül közlekedhetnek majd a kontinensen, nem lesz szükség sem a mozdony, sem a személyzet cseréjére az országhatárokon. Az első szakasz előkészítése 862,98 millió forintot fordítottak.
Az emlékeztetett: a GSM-R rendszer - amely az első ütemben átjárhatóvá teszi a Magyarországon áthaladó, a Németországból Románia felé tartó E jelű folyosót, valamint a Spanyolországból Budapestig tartó D jelű vasúti korridort, ami a Hegyeshalom-Lökösháza, továbbá a Bajánsenye irányt jelenti - a GSM-technológián alapul ugyan, de felhasználásában jelentősen különbözik. Területileg annyiban, hogy csak a vasúti pályák mentén biztosít lefedettséget, felhasználása pedig elsősorban a vasúti biztosítóberendezések és a mozdony közötti kommunikációt biztosítja, de lehetővé teszi a vasúti üzemeltető személyzet hangkommunikációját is. Emellett a magyar vasút lecserélheti a régi rádiókommunikációs rendszereket is, a GSM-technológia bevezetésével.
Megjegyezte: a rendszer kiépítése már folyamatban van. A rendszer szállításra már tavaly decemberben aláírták a szerződést. A konstrukció lényege, hogy a NISZ megépíti a szóban forgó rendszert, aminek a tulajdonosa a magyar állam, az üzemeltetést pedig a MÁV Zrt. végzi majd.
Közölte: már működik az egyik kapcsoló központ Székesfehérváron, továbbá folynak az együttműködési tesztek a biztosító berendezés esetében is. A projekt első üteme - amely 935 kilométer vasútvonalon valósul meg - 2015 végére zárul le, ekkor kell az unióval elszámolni. Ennek bekerülési költsége nettó 23,674 milliárd forintra rúg.
Kolláth Gábor, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. szolgáltatásfejlesztési és üzemeltetési igazgatója elmondta, a projekt második üteme 2020-ra fejeződik be a tervek szerint, várhatóan mintegy 2100-2500 kilométer közötti vasúti hálózaton. A második ütem során mintegy 350 bázisállomást létesítenek majd, és lefektetnek mintegy 3 ezer kilométer optikai kábelt is.
Megemlítette azt is, hogy a projekt második ütemének előkészítésére mintegy nettó 747 millió forint szükséges, míg a megvalósítás várható költsége a tervek szerint 34,5 milliárd forint lesz. A költségeket az unió ugyanúgy, ahogyan az első ütemben, 85 százalékos mértékben finanszírozza, míg a nemzeti önrész 15 százalékot tesz ki. (MTI)
