MNB kamatdöntés indoklása
A testület kitér arra: a nyersanyagárak költségoldali nyomása rövid távon cél felett tartja az inflációt, azonban a tartósan gyenge belső kereslet és a laza munkapiaci kondíciók árazásra és bérezésre gyakorolt fegyelmező hatása miatt a jelenlegi kamatszint huzamosabb ideig történő fenntartásával 2012 végén elérhető a 3 százalékos inflációs cél. Az alappályát kétirányú, különböző súlyú kockázatok övezik. A jövőbeli kamatpolitika szempontjából az egyik legfontosabb bizonytalansági tényező a nyersanyagárak alakulása.
Az olaj és mezőgazdasági termékek további tartós áremelkedése az inflációs nyomás mérséklése érdekében kamatemelést tehet szükségessé a testület szerint. Ugyanakkor a költségvetést érintő kiadáscsökkentő intézkedések nyomán a forint kockázati prémiumának esetleges további mérséklődése a forint árfolyamának erősödésén keresztül mérsékelheti az inflációs nyomást, ami középtávon teret nyithat a monetáris kondíciók lazításának. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy az eurózóna perifériájának elhúzódó adósságválsága kedvezőtlenül érintheti a forinteszközök kockázati megítélését is, ami kamatemelést indokolhat - áll a dokumentumban.
A tanács megítélése szerint a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. A belső kereslet csak lassan és fokozatosan élénkül, ezért a gazdaságot érő költségsokkok ellenére az infláció 2012 végére monetáris szigorítás nélkül is 3 százalékra süllyedhet. A testület megítélése szerint a belső kereslet növekedése csak lassan indulhat meg, mivel az elmúlt időszakban beérkezett adatok nem utalnak a lakossági fogyasztás élénkülésére. Az eladósodott háztartások mérlegkiigazítása, a magas megtakarítási hajlandóság a korábbi várakozásoknál is hosszabb folyamat lehet.
A háztartások fogyasztását a magánnyugdíj-pénztári reálhozamok kifizetése átmenetileg kedvezően érintheti. A lassan bővülő foglalkoztatás és a költségvetési egyensúly stabilizálása érdekében szükséges kiadáscsökkentő intézkedések ezzel szemben először mérséklik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, és csak hosszabb távon, a foglalkoztatás tartós emelésével vezetnek a jövedelmek növekedéséhez. A magánberuházások bővülését a gyenge belső kereslet, a szigorú hitelfeltételek és a különadók jelenléte befolyásolja.
Bár a feldolgozóiparban néhány egyedi nagyberuházás már idén élénkülést eredményez, a teljes magánszektor beruházásainak érdemi növekedése csak 2012 közepétől várható. A monetáris tanács megítélése szerint a magánberuházások elmúlt években megfigyelt visszaesése a korábban vártnál tartósan alacsonyabb kibocsátási pályát vetít előre. A belső kereslet vártnál lassabb élénkülése miatt a gazdasági növekedés fő forrása rövid távon a külső kereslet marad. Bár a globális konjunktúrában némi lassulás várható, ennek az exportra gyakorolt hatását ellensúlyozhatják a főként az autóiparhoz köthető nagyberuházások.
Az export dinamikus bővülése és a gyenge belső kereslet következtében visszafogottan alakuló import eredőjeként a külkereskedelmi többlet a következő két évben is jelentősen hozzájárulhat a gazdaság növekedéséhez - véli a monetáris tanács. Hozzáteszik: Magyarország kockázati megítélését az elmúlt időszakban főként a feltörekvő piacok megítélése határozta meg. Az eurózóna perifériájának egyes országaiban fokozódtak az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, azonban ez csak korlátozott mértékben hatott a régiós országok kockázati felárára.
A viszonylagos stabilitáshoz a konvergenciaprogram kedvező nemzetközi fogadtatása, valamint a forint kamatfelára is hozzájárulhatott - áll a dokumentumban. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2011. július 6-án 14 órakor jelenik meg. Június volt az ötödik hónap, amikor a testület nem változtat a jegybanki alapkamaton, ezt megelőzően, november és január között összesen 75 bázisponttal emelkedett a ráta. A héttagú monetáris tanács minden tagja a 6 százalékos alapkamat tartására szavazott a megelőző, május 16-i kamatdöntő ülésen is. (MTI)
